/Bővített hír/

A bizottság megállapítása szerint a vádlottak megsértették az amerikai törvényeket, és beavatkoztak a választásokba, valamint az amerikai politika folyamataiba. A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel. A nagyesküdtszék dokumentumai szerint a vádlottak már 2014 elején megkezdték a Szentpétervárról működő Internet Research Agency (Internetkutatási Ügynökség) égisze alatta a 2016-os elnökválasztási folyamatot megzavarni próbáló tevékenységüket.

A vádiratban nem esik szó arról, hogy Trump és kampánystábja összejátszott volna az oroszokkal.

Robert Mueller

A vádemelés tényét az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője sajtótájékoztatón jelentette be.

Rod Rosenstein miniszterhelyettes elmondta: a vádlottak közül néhányan - létező amerikai állampolgároktól ellopott hamis személyazonossági adatokkal, társadalombiztosítási kártyákkal és bankszámlákkal - amerikai állampolgároknak adták ki magukat, s így hoztak létre internetes platformokon oldalakat és e-mail-fiókokat, amelyeken főleg a bevándorlásról, a Fekete Életek Számítanak nevű afroamerikai mozgalomról és vallási kérdésekről tettek közzé bejegyzéseket és álhíreket. Amerikai számítógépes hálózatokat használtak, hogy elrejtsék valódi identitásukat, s amerikai politikai aktivistáknak mondva magukat tettek közzé hamis híreket és bejegyzéseket. Ekként vették fel a kapcsolatot Donald Trump kampányával kapcsolatban álló gyanútlan emberekkel is.

Rosenstein kifejtette azt is: internetes bejegyzéseikben a vádlottak az akkor még elnökjelölt Trumpot dicsérték és demokrata párti vetélytársát, Hillary Clintont becsmérelték, és "stratégiai céljuk az volt, hogy viszálykodást szítsanak az amerikai politikai életben, beleértve a választási kampány időszakát is". A vádlottak ugyanakkor közzétettek Donald Trumpot és más republikánus politikusokat, köztük Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi republikánus szenátorokat lekicsinylő bejegyzéseket is.

A vádlottak - amerikai politikai aktivistaként - politikai nagygyűlések szervezésében is részt vettek, reklámokat és reklámidőt is vásároltak. Ketten közülük elutaztak több szövetségi államba, így például Nevadába, Kaliforniába, Új-Mexikóba Coloradóba, Illinois-ba, Michiganbe, Louisianába, Texasba és New York államba is, hogy információkat gyűjtsenek. Egy meg nem nevezett, amerikai székhelyű csoporttól azt a tanácsot kapták, hogy tevékenységükkel elsősorban az ingadozó választói kedvről ismert államokat, Coloradót, Virginiát és Floridát vegyék célba. A választások után pedig Trumpot éltető nagygyűléseket szerveztek országszerte.

Rod Rosenstein leszögezte: a vádlottak egyik fő célja az amerikai demokráciába vetett hit csorbítása volt, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a választási eredményt az oroszok nem tudták befolyásolni.

A miniszterhelyettes közölte: a vádemelés előtt nem vették fel a kapcsolatot Moszkvával, hogy tájékoztassák a várható vádemelésről.

A vádiratban nincs szó összejátszásról

Trump Twitter-üzenetben reagált a vádemelésre, kiemelve, hogy ez felmenti őt a gyanú alól, miszerint kampányának munkatársai oroszokkal játszottak volna össze. "Oroszország 2014-ben kezdte meg az Egyesült Államok elleni kampányát, jóval azelőtt, hogy bejelentettem indulásomat az elnökségért" - írta bejegyzésében az elnök. Majd leszögezte: ez "a választási eredményeket nem érintette. A Trump-kampány semmi rosszat nem tett - nem volt összejátszás!".

Közleményt adott ki péntek este a Facebook is. A kaliforniai székhelyű vállalat globális politikáért felelős alelnöke, Joel Kaplan közölte: a vállalat megduplázza és 20 ezerre emeli az álhíreket is figyelő biztonsági munkatársak létszámát, és aktívan együttműködik az FBI illetékeseivel annak érdekében, hogy se az oroszok, se mások ne befolyásolhassák az amerikai választási folyamatokat. Kaplan leszögezte: a vállalat tisztségviselői tisztában vannak azzal, hogy az eddigieknél jóval többet kell tenniük a jövőbeni internetes támadások kivédéséért.

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

"Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba" - mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

"Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki... Ha lett volna valamilyen 'lángocska', annak a füstje azonnal látszott volna" - tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

"Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság" - írta a Facebookon Zaharova.

A vádiratban szerepel az Internetkutatási Ügynökség tulajdonosa, a vendéglőmágnás Jevgenyij Prigozsin is, akit Putyin séfjeként szoktak nevezni. Ő tagadta a vádakat. "Az amerikaiak elég makacsok, azt látnak, amit látni akarnak. Tisztelem őket, egyáltalán nem vagyok felháborodva, hogy a listán vagyok. Ha az ördögöt akarják látni, hagyjuk őket látni őt", közölte.

A megvádolt oroszok aligha kerülnek ténylegesen a amerikai bíróság elé, az Egyesült Államok és Oroszország között ugyanis nincs kiadatási egyezmény.

(MTI - Index - Reuters nyomán)