Az indítványt szinte minden párt támogatta, 142 képviselő szavazott mellette, 3 ellene.

Noha Sigrid Kaag külügyminiszter szerint a kormány a parlamenti döntés ellenére továbbra sem fogja elismerni az örmény népirtást, a lépés feszültebbé teheti a holland–török viszonyt, amely már egyébként sem problémamentes.

A holland diplomácia vezetője a parlament ülésén ígéretet tett rá, hogy hivatalos delegációt küldenek az április 24-ei megemlékezésre Jerevánba, de leszögezte, ez nem jelenti a népirtás elismerését. Mint mondta, fontos „önmérsékletet tanúsítani”, ugyanis rendkívül érzékeny kérdésről van szó.

Elmondta, a kabinet csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy egy nemzetközi bírói fórum által hivatalosan népirtásnak minősített eseményeket ismeri el genocídiumnak. Rámutatott: ebben az esetben nem ez a helyzet.

Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.

Sajtóhírek szerint tucatnyi uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.

Ez Hollandia esetében azonban nem lehetséges, mivel a két ország jelenleg nem tart fenn nagyköveti szintű kapcsolatot egymással.

A török külügyminisztérium bekérette a holland ügyvivőt. A tárca pénteki közleménye alapján a török vezetés tiltakozását fejezte amiatt, hogy a holland parlament népirtásnak ismerte el csütörtökön az örmények ellen az Oszmán Birodalom végnapjaiban elkövetett bűnöket.

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter pénteken újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a holland parlament döntése nem segíti elő sem a török-holland párbeszédet, sem a török-örmény kapcsolatok normalizálását. Egyúttal leszögezte: a határozat Törökország szempontjából érvénytelen.

(MTI nyomán)