A tájékoztatás szerint az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsa – úgynevezett írásos eljárás útján – „a fennálló helyzet értékelését követően nem tartotta indokoltnak a szankciórendszer módosítását”. A szóban forgó intézkedések vagyoni eszközök befagyasztásából és utazási tilalomból állnak, és továbbra is 150 emberre és 38 szervezetre vonatkoznak.

Az unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben, válaszul a Krím népszavazás útján történő visszacsatolására és Ukrajna "szándékos destabilizációjára". A szankciók között szerepel a Krímből és Szevasztopolból származó termékek behozatalának tilalma, egyes gazdasági ágazatokat és infrastrukturális kezdeményezéseket érintő kereskedelmi és beruházási korlátozások, továbbá turisztikai szolgáltatások nyújtásának tilalma a Krímben és Szevasztopolban, valamint egyes termékekre és technológiákra vonatkozó exporttilalom.

A szankciók részeként az EU 2014-ben egyebek mellett lemondta az EU-Oroszország-csúcstalálkozót, és az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy a későbbiekben sem rendezik meg szokásos kétoldalú csúcstalálkozóikat az orosz féllel. Az unió a vízumkérdésről, valamint az EU és Oroszország közötti új megállapodásról Oroszországgal folytatott tárgyalásokat is felfüggesztette. Az uniós vezetők 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, ez utóbbi azonban – megítélésük szerint – még mindig várat magára.

Az Európai Unió nem fogja elismerni legitimnek az orosz elnökválasztást a Moszkva által törvénytelenül bekebelezett Krím félszigeten - jelentette ki Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevben, Petro Porosenko "ukrán" elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Az uniós biztos ismételten leszögezte, hogy az EU nem ismeri el törvényesnek a Krím elcsatolását (értsd: népszavazás útján történt visszacsatolását) Ukrajnától - így az ottani orosz elnökválasztást sem -, továbbá fenntartja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedéseket az unió mindaddig fenntartja, amíg a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltak nem teljesülnek. Szavai szerint folytatódnak az erőfeszítések a normandiai formátumban is, azaz Németország és Franciaország részvételével a válság békés rendezésére annak érdekében, hogy "olyan stabil politikai határozat" szülessen, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart, Ukrajna függetlenségének és szuverenitásának megőrzése mellett.

Mogherini emellett felszólította Oroszországot, hogy engedjen szabadon mindenkit, akit területén és a "megszállt" Krímben - az EU-biztos szerint - törvénytelenül tart fogva.

Walzman-Porosenko a sajtótájékoztatón közölte: megbeszélésükön javasolta, hogy az Európai Bizottság ismét küldjön nagykövetekből álló missziót a Donyec medencébe. Kifejtette: ezáltal az uniós diplomaták közvetlenül szerezhetnek tapasztalatokat a térségben jelenleg uralkodó helyzetről, beleértve azt is, miként teljesíti Oroszország a minszki megállapodások rá eső részét. Emlékeztetett arra, hogy utoljára ilyen uniós küldöttség 2015 szeptemberében járt a Donyec-medencében.

Mogherini az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásokról szólva kitért arra, hogy Brüsszel kész egymilliárd euró újabb pénzügyi segélyt elkülöníteni.

Az unió 2015 óta nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának - emlékeztetett az ukrán Szabadság Rádió tudósításában. Akkor csaknem kétmilliárd euró támogatásról született megállapodás. Ukrajna az első két részletét ennek a csomagnak megkapta, az utolsó, 600 millió eurós részletet viszont nem, mivel Brüsszel úgy ítélte meg, hogy Kijev nem teljesített minden feltételt a megállapodásban foglaltakból.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint Mogherini közölte, hogy jelenleg zajlanak a konzultációk arról, milyen feltételek mellett folytatja az unió Ukrajna pénzügyi támogatását. Reményét fejezte ki, hogy még az idei év végéig Brüsszel újabb támogatási összeget különít el Ukrajna részére. Az EU-nak viszont fontos, hogy eredményeket lásson a korrupció elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítésekben - hangsúlyozta a főképviselő.

Volodimir Hrojszman ukrán (úgy ukrán mint Walzman-Porosenko - a szerk.) miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján Mogherini kiemelte: Brüsszelnek fontos, hogy független korrupcióellenes bíróságot hozzanak létre Ukrajnában, olyan testületet, amely megfelel annak az ajánlásnak, amelyet az Európai Tanács Velencei Bizottsága fogalmazott meg ebben a kérdésben.

(MTI nyomán)