A képviselők a törvényben meghatározottnál jóval korábban döntöttek a jövő évi büdzséről, egyúttal teljesen szakítottak azzal a régebbi gyakorlattal, hogy - a törvényt megszegve - bőven a tárgyév kezdete után hagyták jóvá a költségvetést.

A helyi média azzal magyarázta a rendhagyó lépést, hogy a kormány, és benne elsősorban a centrista pártja élén a középosztálynak gazdasági könnyítéseket ígérő Mose Kahlón pénzügyminiszter, mindenáron még a választások előtt biztosítani akarta gazdasági programjának törvénybe iktatását, hogy a legkésőbb 2019 novemberében megrendezendő választások előtt hivatkozhasson rá kampányában.

A sietségnek az volt a fő oka, hogy meglehetősen bizonytalan a kormány sorsa a Benjámin Netanjahu miniszterelnök elleni korrupciós ügyek miatt, ugyanis két aktát a megszerzett bizonyítékok birtokában a rendőrség már vádemelési javaslattal adott át a főügyésznek, és további ügyekben is nyomoznak.

Kahlón korábban azzal fenyegetőzött, hogy pártjával kilép a koalícióból - annak összeomlását okozva, - ha március 15-ég nem fogadják el az általa elkészített 2019-es büdzsét.

Ennek megszavazását azonban az ultraortodoxok ahhoz kötötték, hogy mentsék fel őket a kötelező katonai szolgálat alól. Ennek a kivételnek egy kompromisszumos változatát első olvasatban már szerdán elfogadta a kneszet, noha a koalícióban szintén részt vevő Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk), Avigdor Liberman pártja ellene szavazott. Liberman ennek ellenére tagja maradt a kormánynak, mert Netanjau előzetesen beleegyezett, hogy ebben az ügyben a párt a kabinet indítványa ellen voksoljon.

A végül 62-54 arányban elfogadott költségvetés 479,6 milliárd sékel elosztásáról döntött (35 ezer milliárd forint), ami 4,3 százalékkal több az előző évinél.

A pénz majdnem 15 százaléka a védelmi költségvetésbe kerül, közel 13 százaléka az oktatásba, kilenc százaléka a társadalombiztosítóhoz, közel kilenc százaléka pedig egészségbiztosításra. Kahlon Izrael története legszociálisabb büdzséjének nevezte a 2019-es állami költségvetést.

(MTI)