A Die Welt című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint 76 százalék egyetért a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének kijelentésével, miszerint az iszlám ugyan nem tartozik hozzá Németországhoz, de az országban élő muzulmán vallású emberek igen.

A megkérdezettek 61 százaléka teljes mértékben, további 15 százalék többnyire egyetért ezzel. A Civey közvélemény-kutató cég felmérése szerint 20 százalék nem ért egyet Horst Seehofer véleményével, 4 százalék pedig nem tudott dönteni.

Vidéken az országos szintet meghaladó, 79 százalékos a belügyminiszter véleményével egyetértők aránya, a városi lakosság körében pedig elmarad az országos szinttől, 67 százalékos. A kelet–nyugati megosztottság nem jelentős, a keleti tartományokban – a volt NDK területén – az egyetértők aránya 79 százalékos, a nyugati tartományokban 76 százalékos.

A legnagyobb mértékben – 82 százalékos aránnyal – a 40–49 év közötti korosztály ért egyet azzal, hogy az iszlám vallás és kultúra nem tartozik hozzá Németországhoz. A legalacsonyabb arányt a legfiatalabbak körében, a 18–29 év közöttieknél mérték, de ott is csaknem kétharmados, 65 százalékos az így vélekedők aránya.

Az online felmérésekre szakosodott Civey adatai szerint a legnagyobb mértékben – 95 százalékos arányban – a CSU-tól és a testvérpárttól, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazótábora ért egyet Horst Seehoferrel, a legkevésbé pedig a szintén ellenzéki Zöldek tábora, amelyben 57 százalék szerint nincs igaza a belügyminiszternek.

A CDU/CSU szavazói közül 88 százalék ért egyet a belügyminiszterrel, a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói körében szintén többségi, 51 százalékos annak a véleménynek az elfogadottsága, hogy az iszlám nem része Németországnak.

Horst Seehofer egy múlt heti interjúban ismertette véleményét az iszlám németországi helyzetéről. A Bild című lapnak hangsúlyozta, hogy Németországot a kereszténység formálta. A Bild felidézte, hogy a vitát a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként a szövetségi kormány és a muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az iszlám konferencia éves ülését azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy „az iszlám része Németországnak és Európának”.

A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.

Angela Merkel Horst Seehofer kijelentésére reagálva azt mondta, hogy Németországot „nagyon erősen” formálta a kereszténység és a zsidóság, de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám – mondta a kancellár.

A Civey felméréséhez március 16-tól 18-ig vették fel az adatokat, 5100 embertől. Az eredmények a felnőtt lakosságra nézve reprezentatívak.

(MTI nyomán)