2019. március 26., kedd, Lehel, Turul napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:15 Guaidó: alkotmányba ütközik az orosz katonák jelenléte Venezuelában20:53 A "demokrácia" mai terméseiből: előállították az osztrák Identitás Generáció egyik vezetőjét19:53 Erdélyi cigányok erőszakoltak meg egy francia turistalányt a Népligetben - megtapsolták a bírónőt19:11 Kötelező lesz az új autókban a tolatókamera18:25 Még egyszer 1848-ról - reakció Lantos János írására18:13 Závecz: kevés a változás a pártpreferenciákban18:00 Félmillió Asus számítógép kaphatott vírust, így ellenőrizheti, hogy az Öné köztük van-e17:57 A Harcos ajánlata (x)17:46 Az Iszlám Állam még mindig több ezer harcost tart fegyverben17:19 Jobbikos sors: korábban harcolni akart a hazáért, mára csak az O1G és a péniszkolbász maradt16:26 Minden fontos városban önálló polgármesterjelöltet állít a Mi Hazánk16:10 Megszavazták: 2021 az utolsó óraátállítás új céldátuma - esetleg 202216:02 A pápa a római városházára is vitt egy kis migránspropagandát15:51 Veszélyben az internet szabadsága? - Az EP megszavazta a szerzői jogi irányelv vitatott módosítását15:38 A terrorizmussal gyanúsított szír férfi ügyét tárgyalta a nemzetbiztonsági bizottság
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Koszovói vallomás: "nincs idejük" külpolitikára, ezért Amerika irányítja őket

Reklám

Koszovónak nincs valódi külpolitikája, és azon országok csoportjába tartozik, amelyeket az Egyesült Államok irányít – ismerte el Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök a belgrádi Happy televízióban kedden sugárzott interjúban.
Zoom
Mint mondta, Koszovó Európa része, együttműködik Brüsszellel és Berlinnel is, mindazonáltal amikor külpolitikáról van szó, akkor Washington iránymutatása a mérvadó Pristina számára. „Nekünk nem okoz gondot, hogy ezt bevalljuk, nincs is időnk arra, hogy a világ problémáival foglalkozzunk” – fogalmazott a koszovói kormányfő.
Ramush Haradinaj kiemelte, hogy támogatja a Belgrád és Pristina között öt évvel ezelőtt megkötött brüsszeli egyezményt, amely a kapcsolat rendezését célozza, azonban úgy véli, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása – ami az egyezmény egyik sarkalatos pontja – összhangban kell hogy legyen a koszovói alkotmánnyal. A szerbek azt szeretnék, ha a szerbiai jogrend szerint alakítanák meg a közösséget, mert attól tartanak, hogy ha nem így lenne, a szerb kisebbség a pristinai albánok irányítása alá kerülne. Haradinaj szerint nincs okuk félelemre, a Koszovóban létrehozott intézményeknek és szerveződéseknek azonban a koszovói törvényeknek és az alkotmánynak kell megfelelniük.
"Akkor mit akarnak tőlünk?”
Aleksandar Vučić szerb elnök azonnal reagált a koszovói kormányfő kijelentéseire. Elsősorban arra, hogy a pristinai vezetés bevallotta, Amerika irányítja az ország külpolitikáját. Aleksandar Vučić a B92 hírportál beszámolója szerint úgy fogalmazott: „Szerbia mindig nehéz helyzetben van (Koszovó miatt), de hogy meg tudja-e oldani a gondokat vagy sem, azt majd meglátjuk. Egyik oldalon vagyunk mi Szerbiában, a másik oldalon a pristinai hatalom, de itt vannak az amerikaiak is, amit magától Haradinajtól lehetett hallani. Bevallotta, hogy nincs külpolitikájuk. Ha az államiságnak ez az alappillére sincs meg náluk, akkor mit akarnak tőlünk?”
Úgy folytatta: Koszovóval ellentétben Szerbia független külpolitikát folytat, mindemellett azzal is tisztában kell lenni, hogy Európában nem sok mindent lehet elérni Németország támogatása nélkül, és Belgrád jó viszonyt ápol Berlinnel. A koszovói helyzettel kapcsolatban Belgrád tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal is, de olyan uniós országokkal is, amelyek teljesen másként gondolkodnak Koszovóról – hangsúlyozta a szerb államfő.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik vagy lakossága a szerbekhez hasonlóan jórészt ortodox keresztény hitű – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready