A Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet mintegy 900 emberrel végzett több mint 50 éves története alatt, merényletei felét a '90-es években hajtotta végre - mondta Dabis Attila társadalomtudós, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének doktorandusza vasárnap reggel az M1-en.
A szakértő szerint a szervezet tevékenysége kezdetben népszerűségnek örvendett a baszkok körében, azonban a '90-es évek merényletei már megütközést keltettek. Ekkor kezdődtek ugyanis azok a "túszdrámák", amelyek erodálták a terrorszervezet népszerűségét.
Közölte: abban, hogy a békefolyamat el tudott jutni az ETA feloszlásáig, több szerepe volt a baszk társadalomnak és a francia államnak, mint a Spanyolországnak, amelyben - fiatal demokráciaként - még éltek a "francóista reflexek".
A baszk közszolgálati televízió (ETB) értesülésére hivatkozva a spanyol sajtó csütörtökön számolt be arról, hogy a terrorszervezet május 5-én feloszlatja magát a Baszkföld francia részén található Bayonne városában nemzetközi közvetítőkön keresztül.
Az ETA tavaly jelentette be, hogy miután 2011-ben felhagytak a fegyveres harccal, megmaradt fegyvereiket átadják a hatóságoknak.
Az elrejtett fegyverarzenál lelőhelyeinek listáját a francia hatóságoknak juttatták el, amelyek több tucat fegyvert, több száz kilogramm robbanóanyagot és lőszereket is lefoglaltak múlt áprilisban Baszkföld francia részén.
A független szocialista baszk állam megteremtésért több mint 50 évig véres merényletekkel harcoló szervezet utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben.
(MTI nyomán)
