Samháni Oroszországba indulása előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet élőben közvetített az állami televízió. Közölte: az Iráni Atomenergia-ügynökség meglepő lépéseket készített elő arra az esetre, ha a megállapodás érvényét veszíti. Arra a kérdésre, hogy kiléphet-e Teherán az atomsorompó-egyezményből, Samháni azt mondta, hogy ez egyike annak a három lehetőségnek, melyet a teheráni vezetés mérlegel.

Nem sokkal korábban Haszan Róháni iráni elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha az Egyesült Államok kilép a megállapodásból. „Közlöm azokkal, akik a Fehér Házban vannak, hogy ha nem tartják be vállalásaikat, arra az iráni kormány határozottan fog reagálni” – húzta alá az iráni elnök, hozzátéve: ha bárki elárulja az egyezséget, annak súlyos következményekkel kell szembenéznie.

Az atomsorompó-egyezmény 1970-ben lépett életbe, és célja a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása. A megállapodásnak mára a világ szinte minden országa részese. Nem csatlakozott az egyezményhez India, Pakisztán, Dél-Szudán és Izrael, Észak-Korea pedig kilépett a megállapodásból. Ezek közül három országról egészen biztosan lehet tudni, hogy rendelkeznek atomfegyverrel, Izrael pedig hivatalosan sosem ismerte el, hogy van atombombája, de ez attól még köztudott.

Donald Trump amerikai elnök szerint az atomalku hemzseg a hibáktól, és ha ezeket május 12-ig nem javítják ki, akkor Washington visszaállítja az Irán elleni szankciókat. Irán vitatott atomprogramjáról tízévnyi tárgyalások után 2015-ben állapodott meg Teherán az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal. Az egyezség értelmében az iszlám köztársaság jelentősen korlátozta atomprogramját, a nyugati országok pedig feloldották az Irán ellen korábban bevezetett szankciók nagy részét.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értékelése szerint egyébként Irán betartja a megállapodásban foglaltakat.

(MTI)