A Reuters hírügynökség által teljes terjedelmében ismertetett dokumentum egy közös nyilatkozat, amely ismerteti, hogy Trump és Kim a szingapúri csúcstalálkozón átfogóan, mélyrehatóan és őszintén cserélt véleményt az újfajta amerikai-észak-koreai kapcsolatok megteremtéséről, a tartós és szilárd béke megteremtéséről a Koreai-félszigeten.

A nyilatkozat szerint Trump vállalta, hogy Washington biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, Kim pedig megerősítette a „szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt”. Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti félsziget atommentesítését.

A közös nyilatkozat négy pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Észak-Korea mit vállalt. Egyrészt, mint írták, újfajta kapcsolatokat építenek ki az amerikai és az észak-koreai nép béke és jólét iránti vágyával összhangban, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdekében a Koreai-félszigeten. Megerősítve az április végi Korea-közi csúcstalálkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.

A közös nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó korszakos és nagy jelentőségű esemény, amely túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelenti, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.

Az Egyesült Államok kész új alapokra helyezni kapcsolatát Észak-Koreával – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden az észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozóját követő sajtóértekezletén.

A sajtóértekezlet kezdete előtt a helyszínen lévő újságíróknak bemutattak egy videót, amely előzetes volt a Trump által Kim Dzsong Unnak átadott filmből. Ezen harci repülőgépek és tüzérség látható, mondván, a kapcsolatoknak csak két eredménye lehet. Az egyik változatban előrelépnek, a másodikban hátra. Kim Dzsong Un beleegyezett egy nagyobb rakétakísérleti telep lerombolásába, és megegyeztek, hogy véget vetnek az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatoknak – számolt be Trump.

Szó volt emberi jogi kérdésekről, és ez a jövőben is így lesz, valamint hogy Kim elfogadta meghívását a Fehér Házba, Washingtonba. nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján Donald Trump amerikai elnök, miután találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Nem sokkal korábban, az ABC hírtelevíziónak adott exkluzív interjúban Trump elismerte, hogy nem most beszélt először Kimmel, telefonon már beszéltek egymással. Ezt az amerikai kormányzat eddig nem árulta el.

Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína kedden üdvözölte Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un phenjani vezető szingapúri csúcstalálkozóját, és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját, Abe Sindzó japán miniszterelnök pedig reméli, hogy a történelmi jelentőségű esemény elvezethet a megoldáshoz az észak-koreai nukleáris és ballisztikusrakéta-program jelentette fenyegetések, illetve a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok ügyében is.

„Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti” – mondta újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter. Vang Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, s ezt folytatni kívánja. Kim Dzsong Un az év eleje óta kétszer járt Kínában. A szomszédos nagyhatalom volt az első külföldi ország, amelyet Kim 2011-es hatalomra kerülése óta felkeresett.

A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai háborút békekötés helyett fegyverszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással. Keng Suang külügyi szóvivő nem sokkal később arra utalt, hogy Kína szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfontolhatná a Phenjannal szemben elrendelt szankciók felfüggesztését vagy feloldását, ha Észak-Korea tartja magát a testület határozataihoz, és sikerült haladást elérni a diplomáciai tárgyalásokon.

„A szankciók nem öncélúak. Úgy gondoljuk, hogy a Biztonsági Tanácsnak erőfeszítéseket kellene tennie a jelenlegi diplomáciai törekvések támogatása érdekében” – magyarázta Keng.

„Észak-Korea gazdag ásványkincskészlettel és szorgos munkaerővel bír, fényes jövő elé néz, ha a megfelelő úton halad tovább” – mondta Abe Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnökkel folytatott tokiói megbeszélését követő sajtótájékoztatóján Abe Sindzó, japán miniszterelnök. Abe közölte: a jövőben szorosan együttműködik a malajziai kormányfővel annak érdekében, hogy „erőteljes üzenetet küldjenek Észak-Koreának”. Mahathir azt mondta: reményei szerint Washington és Phenjan elfogadja annak tényét, hogy ha eredményeket akarnak elérni, a további kétoldalú megbeszélések során mindkét félnek fel kell készülnie arra, hogy engedjen a másiknak. „Nem fog kedvező eredményekkel járni, ha azt várják el, hogy csak az egyik oldal tegyen engedményeket” – mondta.

A malajziai kormányfő előzőleg a Nikkei Asian Review című japán lap által hétfőn közzétett interjújában bejelentette, hogy országa újból megnyitja phenjani nagykövetségét, jelezve, hogy vége a két ország között annak a viszálynak, amely Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Nnamnak a tavaly februári Kuala Lumpur-i meggyilkolása miatt alakult ki országaik között. A szingapúri csúcstalálkozóval kapcsolatban több japán politikus is megszólalt. Kono Taro japán külügyminiszter kijelentette: Tokió arra összpontosít, hogy Phenjan valóban tanúbizonyságot tesz-e tömegpusztító fegyvereinek és rakétáinak leszereléséről. Onodera Icunori japán védelmi miniszter azonban figyelmeztetett: még ha tettek is bizonyos ígéreteket a csúcstalálkozón, Japánnak nem szabad óvatlanná válnia, amíg gyakorlatba nem ültetik azokat.

Az észak-koreai atommentesítés mellett Tokiónak fontos célja az is, hogy megoldást találjanak a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok kérdésére. Abe a csúcstalálkozó előtt kijelentette: hajlandó lenne Kimmel találkozni ennek érdekében. Kono Taro e kérdéssel kapcsolatban rámutatott: az emberrablások ügyében Phenjannak és Tokiónak egymás közt kell majd dűlőre jutnia. A japán külügyminiszter szerdán Dél-Koreába utazik, hogy a szingapúri csúcson ugyancsak részt vevő Mike Pompeóval, az amerikai diplomácia vezetőjével, illetve Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszterrel találkozzon.

Japán számára Észak-Korea atom- és ballisztikus rakétaprogramja jelenti biztonságára a legnagyobb fenyegetést, hiszen Phenjan rakétakísérletei során a Japán irányába lőtte ki tesztrakétáit, amelyek általában a Japán-tengerbe csapódtak. Tavaly az egyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta azonban át is repült a szigetország felett.

Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a keddi szingapúri Trump-Kim találkozót kommentálva. „Nem tudjuk nem üdvözölni azt, hogy fontos lépés történt. Az ördög természetesen a részletekben bújik meg és meg kell ismerkedni a konkrétumokkal. De az impulzust a mi értelmezésünk szerint megadták” – mondta a diplomata a TASZSZ hírügynökségnek.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi formátumhoz – az Észak- és Dél-Korea, Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott tárgyalásokhoz – való visszatéréshez. „Kínai barátainkkal és a hatoldalú tárgyalások más részvevőivel együtt arra számítunk, hogy eljön az a pillanat, amikor erre a felállásra ismét igény lesz és folytatjuk a munkát az eredmény érdekében” – mondta. A RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: „abban az esetben, ha pozitív precedens jön létre a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének ügyében”, akkor azt Oroszország nemcsak üdvözölni fogja, de ahhoz maximális politikai és megvalósítási támogatást nyújt.

A Donald Trump amerikai elnök és a Kim Dzsong Un észak-korei vezető által Szingapúrban aláírt dokumentumban Phenjan a teljes atomfegyver-mentesítés, Washington pedig Észak-Koreának nyújtandó biztonsági garanciák mellett kötelezte el magát. Rjabkov ugyakkor megjegyezte: az utóbbi időben egy sor válság- és konfliktushelyzet rendezésének mikéntjével kapcsolatban aggályok merültek fel.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke szerint Trump és Kim „történelmi” találkozója alap lehet a további tárgyalásokhoz. Úgy vélekedett, hogy azonnali eredményekre nem lehet számítani, de fontosnak nevezte, hogy a felek megőrizzék pozitív hozzáállásukat és tartózkodjanak egymás sértegetésétől. Rámutatott, hogy a Koreai-félsziget körüli válság kizárólag diplomáciai eszközökkel, lépésről lépésre, az orosz-kínai útiterv teljesítésével és a hathatalmi formátumhoz való visszatéréssel rendezhető.

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőházi külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy Kim Dzsong Un mindaddig aligha megy bele a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésébe, amíg ki nem épül a regionális biztonsági rendszer. A politikus szerint ehhez időre és kezes országokra lesz szükség. Mint mondta, Kim “túlságosan jól emlékszik” arra, hogy mi történt Szaddám Huszein iraki és Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, ezért „a nukleáris fegyver számára a biztonság garanciája”. Méltatta ugyanakkor, hogy a találkozó létrejött és „minden elmozdult a holtpontról”.

(MTI)

Donald Trump amerikai elnök bejelentette a Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel kedden tartott szingapúri csúcstalálkozó végén, hogy megállapodásuk alapján „nagyon gyorsan megkezdődik” az atommentesítési folyamat Észak-Koreában. A történelmi jelentőségű szingapúri csúcstalálkozó után Trump és Kim közös dokumentumot írt alá. Az egyelőre ismeretlen tartalmú dokumentumot Trump „meglehetősen átfogónak” nevezte, de mást nem mondott róla. Az észak-koreai vezető a maga részéről az aláíráskor azt mondta, „a világ jelentős változást fog tapasztalni”, ő és Trump úgy döntött, hogy „maguk mögött hagyják a múltat”.

Egyikük sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen eredményeket értek el a csúcstalálkozójukon, a sajtótájékoztatójuk szűkszavú volt. Az amerikai elnök még annyit mondott, hogy „nagyon sokszor fog még találkozni” Kimmel, és – mint fogalmazott – teljesen biztos, hogy meghívja őt a washingtoni Fehér Házba. Trump „nagyon tehetséges embernek” nevezte Kimet, „aki nagyon szereti a hazáját”.

Csoma Mózes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Korea-kutatója az M1-en azt mondta: „az enyhülés kovácsa” Mun Dzsein dél-koreai elnök volt, aki kijelentette, hogy a csúcstalálkozóra egy hosszú folyamat első lépéseként kell tekinteni.

A szakértő szerint az észak-koreaiak szempontjából már önmagában egy hatalmas győzelem, hogy lezajlott a négyszemközti tárgyalás az amerikai elnökkel. Bizonytalanság jellemzi az észak-koreai rezsimet a Szovjetunió összeomlása óta. Úgy érzik, az Egyesült Államok legitimációja eredményezné azt, hogy biztonságban érezhessék magukat – hangsúlyozta.

Csoma Mózes szerint a jelenlegi esemény már önmagában egyfajta legitimáció, de fontos lenne, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat adjon, valamint vállaljon nemzetközi kötelezettségeket arra, hogy nem fenyegeti Észak-Koreát.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a vezetők, illetve a szakértők a denuklearizáció kérdését próbálják nagy vonalakban megbeszélni egymás között, a cél az lenne, hogy Észak-Korea teljes egészében fejezze be a nukleáris programját.

Az Egyesült Államok – a korábbi, iráni tapasztalatok alapján – „teljes denuklearizációba”, a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésébe, beleérti a rakétákat is, ez azonban szemben áll Kim Dzsongun korábbi politikájával – fűzte hozzá.

Az észak-koreai vezető az országának a biztonságát az atomfegyverekben látta korábban, most pedig már arról beszélt, hogy a „múlttal szakítani kell”. A szakértő szerint változás történt Kim Dzsongun gondolkodásmódjában és felfogásában, a vezető szeretné, ha elfogadnák őt a világban.

Kim Dzsongun rövidesen találkozni fog Putyinnal, és várhatóan a japán elnökkel is, Dél-Koreával pedig már megvan a kapcsolat, azt látni, hogy a térségben elfogadtatja magát Észak-Korea vezetője – vélekedett Kis-Benedek József.

Jobbnak bizonyult a Szingapúrban tartott amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, mint arra bárki számított – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a két delegáció keddi munkaebédjét követően.

Az ebédet követően a két vezető rövid sétát tett, majd Trump mondott néhány szót a sajtónak. Egyebek között kijelentette, hogy fantasztikus találkozó volt, komoly haladást értek el.

Trump és Kim körülbelül 40 percig tárgyalt négyszemközt, kizárólag tolmácsok társaságában. Ezután Trump tárgyalópartnerével a Capella szálloda hosszú teraszán sétált végig, és nyilatkozott röviden a sajtónak. Majd elkezdődött egy szélesebb körű tárgyalás, amelyen már tanácsadók is részt vettek.

Hírügynökségi gyorselemzések szerint Trump a két tárgyalás közti megjegyzésével az észak-koreai atomprogram felszámolására utalt. „Sikerülni fog. Meg fogjuk csinálni” – fogalmazott Trump.

Az amerikai fél a nukleáris leszerelés témakörét tartja a tárgyalások legfontosabb elemének.

Az AP amerikai hírügynökség azt közölte, hogy a megbeszélés után Kim Dzsongun is derűlátónak mutatkozott. Helyi források szerint az észak-koreai vezető egyebek között azt mondta, hogy a közös munka nem lesz egyszerű, de mindkét fél eltökélt abban, hogy folytatják.

(MTI - Híradó)

Trump és Kim kézfogással indították el a megbeszélést a városállam Sentosa szigetén található szállodában. A kézfogás 12 másodpercig tartott.

Ezt követően körülbelül 40 percig tárgyaltak négyszemközt, kizárólag tolmácsok társaságában. Ezután Trump tárgyalópartnerével a Capella szálloda hosszú teraszán sétált végig, és nyilatkozott röviden a sajtónak. Majd elkezdődött egy szélesebb körű tárgyalás, amelyen már tanácsadók is részt vesznek.

Amerikai részről John Kelly, az elnöki kabinet vezetője, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója van jelen. Kim Dzsong Un delegációjában Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter kapott helyet.

Hírügynökségi gyorselemzések szerint Trump a két tárgyalás közti megjegyzésével az észak-koreai atomprogram felszámolására utalt. “Sikerülni fog. Meg fogjuk csinálni” – fogalmazott Trump, de részleteket nem közölt a tárgyalásról.

Az amerikai fél a nukleáris leszerelés témakörét tartja a tárgyalások legfontosabb elemének.

Az AP amerikai hírügynökség hozzátette, hogy a megbeszélés után Kim Dzsong Un is derűlátónak mutatkozott. Helyi források szerint az észak-koreai vezető egyebek között azt mondta, hogy a közös munka nem lesz egyszerű, de mindkét fél eltökélt abban, hogy folytatják.

A négyszemközti megbeszélést a kommentátorok történelminek minősítették, nem utolsósorban azért, mert amerikai elnök és észak-koreai vezető most először találkozott egymással. A csúcs kézfogással kezdődött, majd rövid, derűlátó nyilatkozatokat tettek. Trump kijelentette, hogy megtiszteltetés számára az észak-koreai vezetővel találkozni, és szerinte “kiváló kapcsolat” alakul majd ki közöttük, “ehhez nem fér kétség”.

Kim pedig azt mondta: találkozójukat az tette lehetővé, hogy legyőzték annak minden akadályát, “a régi beidegződéseket és az előítéleteket”.

Egy testbeszédszakértő szerint mind Donald Trump amerikai elnök, mind Kim Dzsong Un észak-koreai vezető igyekezett magabiztosnak látszani történelmi jelentőségű keddi szingapúri találkozójuk kezdetén, de azt nem tudták elrejteni, hogy idegesek.

Karen Leong, a szingapúri székhelyű Influence Solutions nevű szervezetfejlesztő cég igazgatója a Reuters hírügynökségnek azt mondta: a találkozó első 60 másodpercében mindkét vezetőn az látszott, hogy megpróbál “dominánsabb” lenni. “A kézfogásuk egyenrangú partnereké volt. Trumpon látszott, hogy tudatában van annak: benne kell látni a helyzet urát” – mondta.

Legnagyobbrészt Trump beszélt, Kim szemmel láthatóan figyelmesen hallgatta, miközben a tárgyalóhelyiség felé haladtak, háromszor is ránézett. Trump meglapogatta Kim hátát, de Kim is Trump karját, hogy ne maradjon le nagyon a vezetői imázs mutatásában a nála több mint kétszer idősebb amerikai elnöktől.

Egyikük sem tudta leplezni idegességét, amikor leültek. Trumpnál ez abból látszott, hogy féloldalasan mosolyog és babrál a kezével, Kim pedig előrehajolt, és a padlót nézte – vélte Leong.

(MTI)