Klaus Iohannis román államfő bejelentette szombaton: szilárd elhatározása, hogy indul egy újabb elnöki mandátumért a következő romániai elnökválasztáson – a 2019 végén esedékes elnökválasztás előtt másfél évvel tett váratlan bejelentéséhez Iohannis nem fűzött semmilyen magyarázatot.
A román média ezért csak találgatja, mi késztette erre, annál is inkább, hogy a szociálliberális kormánytöbbség egy másik fontos kérdésben várja türelmetlenül az elnök döntését, nevezetesen, hogy eleget tesz-e az alkotmánybíróság több mint két hete hatályos határozatának, amely a korrupcióellenes főügyész leváltására kötelezi a jobbliberális államfőt. Iohannis jelképes alkalmat és helyszínt választott: újrázási szándékát Nagyszebenben hozta nyilvánosságra, ahová 40 éves érettségi találkozójára érkezett egykori iskolájába, a német tannyelvű Samuel von Bruckenthal főgimnáziumba.
Az Agerpres hírügynökség szerint Iohannis, aki az 1974-1978-as évfolyam végzőse volt, tavaly egykori osztályfőnökként vett részt egy húszéves érettségi találkozón a Samuel von Bruckenthal főgimnáziumban, ahol korábban fizikatanárként dolgozott. A szász származású Iohannis a romániai németek érdekeit védő Német Demokrata Fórumban kezdett politizálni, amelynek jelöltjeként 2000-ben Nagyszeben polgármesterévé választotta a város túlnyomórészt román lakossága. A román nagypolitika először 2009-ben környékezte meg az időközben kétszer is hatalmas többséggel újraválasztott városvezetőt, amikor a liberálisok egy balközép koalíció miniszterelnök-jelöltjének javasolták.
Iohannis 2013-ben lépett be az időközben jobbra tolódott, európai néppárti taggá vált Nemzeti Liberális Pártba (PNL), amelynek jelöltjeként a 2014-es államfőválasztáson legyőzte a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata miniszterelnököt. A közéletből olykor hosszabb időszakokra is eltűnő Iohannis az utóbbi hetekben aktív szereplőjévé vált a román belpolitikának, mivel egyre látványosabban kiéleződött a konfliktusa a Bukarestben kormányzó szociálliberális koalícióval, amelyet az elnök nyíltan azzal vádol, hogy politikai befolyása alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, korrupcióért bíróság elé állított vezetőinek megmentése érdekében próbálja módosítani a büntetőjogot.
Klaus Iohannis váratlan bejelentését a belpolitikai csatározásoknak tulajdonítja a román média, de többen emlékeztettek rá, hogy az utóbbi időben a román államfő neve is fölmerült Brüsszelben az Európai Tanács jövőre megújuló elnöki tisztségének lehetséges várományosaként.
(MTI nyomán)
