Az ásatások két éve Unisz fáraó piramisától délre kezdődtek, ahol utoljára több mint száz éve, 1900-ban végeztek kutatásokat. A Tübingeni Egyetem régészeiből és egyiptomi régészekből álló csoport a napokban számolt be felfedezéseiről egy sajtókonferencián. Elhangzott, hogy az archeológusok 3D-s technológiát használták a feltáráshoz a Nílus mentén fekvő ókori nekropoliszban.

A régészek két hónapja bukkantak rá a szaiszi-perzsa korszakból – Krisztus előtt 664–404 –, a 26. dinasztia korából származó 30 méter mély aknára, amelyben számos sírkamra, több mint harminc múmia, öt szarkofág és egy fakoporsó rejtőzött. A helyszínen egy mumifikáló műhelyt is feltártak, amelyben a balzsamozáshoz használt edényeket is találtak. A szakemberek szerint a felfedezés révén többet tudhatunk meg a 26. dinasztia korának temetkezéséről, a korabeli mumifikálásról.

A mostani lelet egy valóságos „aranybánya”, hiszen számos információt nyújt a kutatóknak, egyebek mellett megtudhatják az olajok kémiai összetételét – mondta a kutatócsoport ásatásainak vezetője, Ramadan Badry Huszein.

A régészcsoport másik szenzációs felfedezése egy erősen sérült fakoporsóból került elő. A feltehetően 2500 éves maszk, amelyről a kairói Egyiptomi Múzeumban végzett első vizsgálatok azt mutatták ki, hogy főként ezüstből áll és részben aranyozott. Az egyiptológusok igazi ritkaságnak tartják a leletet, mivel nagyon kevés nemesfém maszk maradt fenn, az ókori egyiptomi méltóságok sírjainak többségét ugyanis már az ókorban kifosztották. Korábban két hasonló maszk került elő egyiptomi sírokból, a legutóbbi 1939-ben.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője hangsúlyozta: ez csupán a kezdete egy új felfedezésnek, a régészeti helyszínen még sok munka vár a szakemberekre. Hozzátette: az öt megtalált szarkofág közül négy érintetlenül került elő, amelyek feltárása izgalomban tartja a régészeket.

(MTI)