Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bírósághoz fordultak az izraeli arabok a júliusban elfogadott, Izrael állam zsidó jellegét hangsúlyozó, úgynevezett nemzetállam törvény ellen – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet kedden.
Az izraeli nemzetállam-törvény júliusi elfogadása után izraeli arab politikusokból létrejött nyomonkövető bizottság bejelentette, hogy emellett az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz is fordultak az új törvény elleni jogorvoslatért.
A bizottság keddi sajtótájékoztatóján a vitatott jogszabály hatálytalanítását követelte az Izraelben élő arab lakosság nevében, pártállásukra való tekintet nélkül. Elmondták, hogy megkeresték Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt ebben az ügyben, képviselőik találkozni fognak vele szeptember 4-én.
A törvény azonnali és feltétel nélküli megszüntetése érdekében az ENSZ főtitkára és más nemzetközi diplomaták segítségét is kérték, és tüntetést hirdettek ellene szombat estére Tel-Aviv belvárosába.
A sajtótájékoztatón Haszan Dzsabarin, az Adalah nevű izraeli arab kisebbségi jogokért küzdő civil szervezet jogásza elmondta, hogy kedd reggel petíciót nyújtott be a törvény ellen a legfelsőbb bírósághoz. Nincs olyan alkotmány és nincs olyan alaptörvény a világon, amely földet rendel egy adott nemzeti csoporthoz – mondta Dzsabarin. Nincs olyan alkotmány, amelyben nem szerepel az egyenlőség joga, s nincs olyan alkotmány a világon, amely egy domináns csoport érdekeinek előmozdítását írja elő – tette hozzá.
A múlt hónapban elfogadott nemzetállami törvény Izraelt a zsidó nép kizárólagos hazájának nyilvánította, és hivatalosból különleges státusúvá minősítette vissza az arab nyelvet. A törvényt eddig különösen a drúz és arab kisebbség illette kemény kritikával, akik szerint a rendelkezés prioritásként kezeli az ország zsidó jellegét, miközben háttérbe szorítja demokratikus jellegét.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök viszont megvédte a nemzetállam törvényt, amely szerinte biztosítja, hogy Izrael továbbra is a zsidó nép hazája maradjon, és "garantálja a demokráciát is, miközben nem sérti az egyes kisebbségek jogait".
(MTI)