Aggodalomra ad okot a tervezett román büntetőjogi reform számos eleme, a javasolt módosítások gyengítik a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságát - írta pénteken közzétett állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete azt ajánlotta a román hatóságoknak, hogy értékeljék újra a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosításait egy átfogó konzultáció során, és álljanak elő új, széleskörű társadalmi támogatottságot élvező és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő tervezettel.
A szakemberek aláhúzták, hogy ugyan a közbeszédben elsősorban a korrupcióellenes harc gyengítését emelik ki, a jogszabályoknak ennél jóval szélesebb körű hatásai lennének: a reformok más súlyos bűnügyek esetén is komolyan visszavetnék az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát a nyomozás, a vádemelés és az ítélkezés terén.
Bírálták emellett azt is, hogy a román hatóságok túl gyorsan és nem elég átlátható módon fogadták el a módosításokat.
A szervezet ajánlásokat is megfogalmazott a leginkább aggályos cikkelyekkel kapcsolatban.
A Velencei Bizottság emellett néhány módosítással jóváhagyta a júliusban elfogadott előzetes véleményét az igazságszolgáltatás működését szabályozó három törvény módosításáról. Az immár végleges állásfoglalás szerint ezen jogszabályok hátrányosan érintik az igazságszolgáltatás hatékonyságát, minőségét és függetlenségét, negatív hatásuk van a korrupcióellenes küzdelemre.
A testület üdvözölte, hogy elhalasztották annak a vitatott rendelkezésnek a hatályba lépését, amely lehetővé teszi a bírák korkedvezményes nyugdíjazását, azonban közölte, hogy a nemrég bejelentett sürgősségi kiigazítások egyéb elemeit még nem vizsgálták, így ezekről csak később tud véleményt nyilvánítani.
A román alkotmánybíróság múlt pénteken kimondta, hogy a parlament által elfogadott új Betk. több mint hatvan cikke alaptörvénybe ütközik. A taláros testület a Btk. módosítását is vizsgálni fogja, állítólag még ebben a hónapban.
A Betk. módosításai ellen a jobbliberális Klaus Iohannis államfő és a parlamenti ellenzék is alkotmányossági óvást emelt.
A bírálók szerint a kormány valójában korrupt politikusai elszámoltatását próbálja akadályozni, az új perrendtartás pedig az áldozatok helyett a bűnözőket védi.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke pár hete kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyre növekvő aggodalommal követi a romániai fejleményeket, ugyanis visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban.
Iohannis: a jelentés kritikái szerint kell módosítani a törvényeket
Klaus Iohannis román államfő felszólította a bukaresti szociálliberális kormánytöbbséget, hogy a Velencei Bizottság pénteken közzétett Romániáról szóló jelentését figyelembe véve módosítsa az igazságügyi törvényeket.
Az elnök szerint az Európa Tanács szakértői testületének állásfoglalása is igazolja, hogy a bukaresti büntetőjogi reform a jogállamiságot veszélyezteti és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet.
Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen fontos terület törvényi szabályozását a PSD-ALDE koalíció tönkretegye néhány vád alá helyezett politikus megmentése érdekében - szögezte le Iohannis. Az elnök szerint ezzel a "bűnpártolással" a szociálliberális kormánytöbbség jóvátehetetlen károkat okoz a jogállamiságnak, és az Európai Unió értékeivel összeegyeztethetetlen útra vezeti Romániát.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett állásfoglalásában Iohannis lemondásra szólította fel Tudorel Toader igazságügyi minisztert. Szerinte ugyanis a tárcavezető a Velencei Bizottság egyes ajánlásainak életbe léptetése ürügyén olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadtatott el hétfőn, amely éppenséggel ellentétes a megfogalmazott észrevételekkel és tovább súlyosbítják Románia európai partnereinek aggodalmát.
A Velencei Bizottság ülésén részt vevő Toader Facebook-bejegyzésben igyekezett elhárítani magáról a felelősséget. Szerinte Iohannis is tudhatná, hogy az igazságügyi tárca által kidolgozott törvénytervezetek a hatályos büntetőjog alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyeinek kijavítására korlátozódott, az államfő és a Velencei Bizottság által is kifogásolt módosításokat a parlament épített be a jogszabályokba.
A szociálliberális kormánytöbbség az ügyészségi túlkapások megfékezésére, az ártatlanság vélelmének helyreállítására hivatkozva módosította az igazságügyi törvényeket: a csomag mindhárom jogszabálya hatályba lépett már, az utolsó éppen csütörtökön, egy nappal az előtt, hogy a Velencei Bizottság közzétette róla - számos bírálatot tartalmazó - szakvéleményét.
A kormánykoalíció a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) szigorát is enyhítette: ezeket még nem hirdette ki az államfő, mert még nem fogyott ki azokból a törvényes eszközökből (alkotmányossági óvás, megfontolásra való visszaküldés), amelyekkel hátráltathatja hatályba lépésüket.
(MTI)
