A nem jogerős ítélet Walesát a rádióban, több lapban és a Facebookon közlendő nyilatkozatra kötelezi. A PiS elnöke a közösségi médiában 2015 áprilisától 2017 májusáig tett nyilatkozatok miatt perelte be Walesát. A volt lengyel elnök ezekben azt állította, hogy „Jaroslaw Kaczynski a Szmolenszkbe tartó lengyel küldöttséget szállító repülőgép útja során, a nem megfelelő időjárási viszonyok tudatában (...) a repülő leszállására adott utasítást, és ezzel előidézte a 2010. április 10-ei katasztrófát".

A bíróság szerint ez az állítás „nagyon súlyos vádnak" számít, egyúttal semmivel sem bizonyítható, többek között azért, mert senki nem ismeri annak az utolsó beszélgetésnek tartalmát, amelyet Jaroslaw Kaczynski a gép fedélzetén utazó ikertestvérével, Lech Kaczynski akkori államfővel szatelit telefonon folytatott, és nem is lehet tudni, létezik-e a beszélgetésről rögzített hanganyag.

A törvényszék szerint adott esetben szükség van „a szólásszabadság korlátozására" még akkor is, ha a szmolenszki légi katasztrófa máig lengyel közéleti vita tárgya.

2010. április 10-én Szmolenszknél lezuhant a lengyel elnöki küldöttséget szállító repülőgép. A katasztrófában a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre utazó 96 ember – a repülőgépen utazó összes személy – a lengyel politikai, katonai, egyházi és szellemi elit számos képviselője vesztette életét, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott olyan hivatalos nyilatkozat, miszerint a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata. Orosz részről ezt a feltételezést többször cáfolták, a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tették felelőssé.

Az 1989 előtti ellenzékben egymással együttműködő Kaczynski fivérek és Walesa közötti konfliktus a lengyelországi rendszerváltást megalapozó kerekasztal-tárgyalások értelmezése miatt alakult ki. A Kaczynski testvérek az antikommunista ellenzék és a kommunista rendszer képviselői közötti kompromisszumot csupán taktikai lépésnek, szükséges rossznak tartották, Walesa viszont az 1990-es elnökké választása után ellenezte a kommunista múlttal való elszámolást, az átvilágítást, és fontosnak tartotta az erős - akár a volt kommunisták részvételével formálódó – baloldal jelenlétét a lengyel közéletben.

A volt elnök azzal vádolja a Kaczynski testvéreket, hogy lejárató kampányt indítottak ellene koholt vádak alapján, amelyek szerint Walesa együttműködött a lengyel kommunista belbiztonsággal.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) tavaly valósnak minősítette az egykori lengyel kommunista belbiztonság (SB) beszervezési és munkadossziéjában talált, 2016-ban nyilvánosságra hozott iratokat, amelyek között Walesa együttműködési nyilatkozata szerepel, akárcsak 1976-ig adott jelentései és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugták is.

(MTI)