A javaslatokat a 120 tagú országgyűlés összes jelen lévő képviselője támogatta, a szerb kisebbség képviselői bojkottálták a voksolást.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl 5 ezer hivatásos fegyveres, valamint 3 ezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Ramush Haradinaj kormányfő a közösségi médiában történelminek nevezte a voksolást. Mint fogalmazott: a hadsereget nem azért alakítják meg, hogy megtámadják és elűzzék a szerbeket – mint ahogyan azt Belgrád sugallja –, hanem azért, hogy biztosítsák a békét a Koszovóban élőknek.

Pénteken a szerbek és albánok között megosztott Kosovska Mitrovicában volt érezhető a leginkább a feszültség. A szerbek lakta északi részben szerb zászlók lengtek, míg az albánok lakta részben albán és amerikai zászlókkal díszítették fel az utcákat és az épületek homlokzatait. Az összecsapások megelőzése érdekében a város két részét összekötő hídhoz a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) páncélos járműveit vezényelték ki.

A NATO szakértői szerint a hadsereg megalakítása nem történhet egyik pillanatról a másikra, nem a névváltoztatástól válik egy kontingens hadsereggé, a teljes folyamathoz körülbelül tíz évre lesz szükség.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, hogy az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Szerbia vezetése élesen bírálta a pénteki fejleményt. Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Aleksandar Vucic szerb elnök főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Selakovic kijelentette: a koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog. Selakovic szerint mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy máig érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es számú határozata, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni az ügyben.

Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajnálatát fejezte ki, és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. Mint mondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket, de csak a jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén azonban az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését.

Az Európai Unió külügyi szolgálata nyilatkozatában hangsúlyozta: az unió továbbra is úgy vélekedik, hogy a Koszovói Biztonsági Erők megbízatását csak a koszovói alkotmánynak megfelelően, fokozatos folyamat révén lehet megváltoztatni.

A koszovói hadsereg létrehozása sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és súlyosan destabilizálja a térség helyzetét – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

„Ez a lépés súlyosan sérti az ENSZ BT 1244. számú határozatát, célja a balkáni helyzet komoly kiélezése, és ismét súlyos fegyveres konfliktussal fenyeget a térségben” – olvasható a közleményben.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke a kialakult helyzetet a Nyugat által a Jugoszlávia szétesése óta a térségben folytatott pusztító politikának tudta be.

(MTI)