Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amelyet csak nagy nehezen tudott kialkudni az EU-val. Ezt a megállapodást a bent maradó 27 tagország vezetői már jóváhagyták, de a brit alsóháznak is szavaznia kellett róla. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem, és az ellenzék mellett a parlamenti többségét biztosító északír unionisták is ellene voltak.

May csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem. Ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a szavazást a megállapodásról.

Ezek után a párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, így egy évig nem lehet újra megkérdőjelezni házon belül a pozícióját (az ellenzék viszont beadhat ellen bizalmatlansági indítványt a parlamentben). Ettől még a Brexit-megállapodás jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, ahol azonban már előre jelezték: nem változtatnak a megállapodáson.

May telefonálgatott, elment kuncsorogni az uniós vezetőkhöz, de mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír–északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn. Közben pedig az idő megint egyre fogyott, hiszen May megígérte, hogy január 21-ig mindenképpen megtartják az alsóházi szavazást, amit végül kedd estére írtak ki.

Ez a nagy arányú vereség rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás. Az alsóház döntése alapján mindenesetre a miniszterelnöknek és a kormányának három napja van előállni valamilyen B tervvel, amiről egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne.

A Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn előrehozott választást akar kiharcolni, és a szavazás előtt már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez majd May ellen a megállapodás leszavazása után a parlamentben. Az északírek azonban már bejelentették, hogy a megállapodás elutasítása esetén is támogatják bizalmi szavazáson a kormányt, a Mayjel szemben álló toryknak pedig nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat. Azonban előzetesen többen azt sem zárták ki, hogy egy ilyen nagy arányú vereség sok mindent felülírhat.

Ezen túlmenően előzetesen csak annyi látszott biztosan, hogy az alsóházban a kormánypártokon és az ellenzéken átívelve a többség el akarja kerülni a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexitet. Azonban a legkevésbé sincs egyetértés semmi többen, főleg nem valamilyen másik alternatíva mellett.

Az alternatívák között ott van

Olyan szavazásokat képzel el több képviselő, amiből összeáll, hogy mi lehet a legkisebb közös többszörös és kompromisszum. Ezzel csak annyi gond van, hogy ez nem egy évvel, hanem néhány hónappal a kilépés előtt jönne elő.

Túl sok idő és mozgástér nincsen: alapesetben a britek megállapodással vagy anélkül, de március 29-én elhagyják az EU-t, és a rendezetlen kilépés alapján egyik napról a másikra kint találnák magukat bármilyen átmeneti időszak nélkül. Csak három módon lehet ezt elkerülni:

(Index)

Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

A brit miniszterelnök a megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában kijelentette: lehet úgy dönteni, hogy a Brexit-folyamat „egyszerűen túl nehéz”, és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról. Ez azonban csak még inkább megosztaná az országot.

Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.

A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. A konzervatív párti kormányfő szerint a Brexit-megállapodás elfogadásának másik lehetséges alternatívája az, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, de a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson.

Mindemellett a megállapodás elmaradása a kilépés után tervezett átmeneti időszak elmaradásával is járna, és ebben a helyzetben nem lehetne például viszonossági alapon garantálni az EU-országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesítését ugyanúgy, ahogy a brit kormány kész garantálni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait – hangsúlyozta Theresa May.

A miniszterelnök szerint mindezek alapján csak abban az esetben teljesülne a választók által a kilépésről a 2016-os EU-népszavazáson hozott döntés, ha a parlament elfogadja a kilépés feltételeiről elért megállapodást. Theresa May szerint az alsóház olyan történelmi horderejű döntés előtt áll, amely több nemzedéknyi időre meghatározza az ország jövőjét.

Theresa May felszólalása előtt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn mindazonáltal kijelentette: pártja nem szavazza meg az egyezményt. Corbyn szerint ugyanis a jelenlegi helyzetből csak az előrehozott parlamenti választások kínálhatják a kiutat.

May és Corbyn 54 órányi parlamenti vitát zárt le kedd esti felszólalásaival. A megállapodásról szóló vitában több mint kétszáz képviselő szólalt fel.

Írország szerint az Európai Unió világos álláspontja, hogy nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett.

Az ír kormány emlékeztet: az Európai Tanács december 13-i tanácskozásán kinyilvánította világos álláspontját, miszerint a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra. Ezt ismételten kinyilvánította Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös levelükben, amelyet hétfőn küldtek el Theresa May brit miniszterelnöknek – áll a dublini vezetés közleményében.

Az ír kormány ugyanakkor elismeri, hogy a szabályozatlan Brexit mindenki számára rossz végeredményt jelentene, nem utolsósorban Észak-Írországnak. Még nem késő elkerülni a dolgok ilyen kimenetelét, s felszólítjuk az Egyesült Királyságot, hogy vázolja fel, miként akarja ezt a sürgető ügyként jelentkező patthelyzetet elkerülni – tette hozzá a dublini vezetés.

Sajnálatos módon a kedd esti szavazás eredménye megnövelte egy szabályozatlan Brexit kockázatát, ebből következően a (dublini) kormány fokozni fogja előkészületeit egy ilyen eshetőségre – olvasható az állásfoglalásban.

Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, reagálva a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítása miatt kedd este.

Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek. Közölte, ebben a helyzetben kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak.

Mégis kellene lennie egy átmeneti időszaknak, amely alatt „tárgyalunk velük, mert például a repülőgépeknek közlekedniük kell Nagy-Britannia és az EU között, illetve azért is, mert az élelmiszer-áruházaikba az áru 70 százalékban a kontinensről érkezik” – mondta Macron, amikor hatszáz normandiai polgármesterrel tanácskozott a régió egyik városában.

„A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben” – fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

Macron szerint van egy harmadik forgatókönyv is, miszerint azt mondják: nem kell úgy rohanni, hadd kapjanak még időt arra, hogy újratárgyalják a feltételeket. Közölte, ha sikerül elhúzni az időt a májusi európai parlamenti választások utáni időre – amikor esetleg a briteknek lesz lehetőségük még valamilyen előnyt kiharcolni maguknak –, akkor ez nagy bizonytalanságot okoz. Emiatt lesz aggodalom, „de mondják meg a halászainknak, hogy mindig az ő érdekeiket nézem” – mondta Macron a polgármestereknek, akik Normandia halászait is képviselték a találkozón.

Az elnök közölte, fogadni mer arra, hogy a britek a második lehetőséggel kezdenek majd, és a végül a harmadik forgatókönyv valósul meg. „Persze, ez volt a brit nép szuverén döntése, és tiszteletben is tartom, de nem a francia nép szuverén választása” – jelentette ki az elnök.

Amikor a tanácskozáson a sárga mellényesek tüntetéseire, követeléseire terelődött a szó, többen a polgármesterek közül felvetették, hogy ismét lehetővé kellene tenni az állampolgári kezdeményezésű népszavazásokat az országban.

Macron kifejtette: „A Brexitből sokat tanulhattunk, például azt, hogy hova vezethetnek a tetszetős népszavazások.” Megjegyezte, hogy a Brexitről szóló 2016-os brit népszavazás előtt szerinte „manipulálták a választókat, kívülről is, akárkik, akármivel – ezeket információknak nevezték –, majd utána azt mondták nekik, hogy oldjátok meg a problémáitokat magatok. Vagyis hazudtak az embereknek, akik aztán lehetetlen helyzetbe hozták magukat a választásukkal. Egy szó, mint száz, sok szerencsét kívánok a brit nép képviselőinek, akiknek egy lehetetlen feladatot kell megoldaniuk” – mondta a francia köztársasági elnök.

„A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre” – ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a The New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról, amelyen nagy arányban elutasították a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége. „De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van” – írta a Times publicistája, Jenni Russell.

A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: „Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?”.

„Ezt senki nem tudja” – válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. „A brit politika világa felrobbant, és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is” – állapította meg Jenni Russell.

A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de – tette hozzá – senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen a posztján marad.

A szerző szerint Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének erős a pozíciója, ám a Brexit kérdésében az ő pártja is megosztott. Felveti azt a – maga által is „vadnak” minősített – lehetőséget, hogy a „mérsékelt munkáspártiak” és a „lázadó konzervatívok” fogjanak össze, hozzanak létre egy új parlamenti csoportot, amely felkészült egy nemzeti egységkormány létrehozásával az ország vezetésére. „Ez természetellenes megoldásnak látszik, de minden más megoldás ilyen” – állította az elemző.

Izraelben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok.

Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból.

A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül.

Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott,ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.

(MTI)