Korábban legalább egy halálos áldozatról és egy tucat sebesültről számolt be Emilio González, a határ menti Gran Sabana venezuelai község polgármestere.

A délkelet-venezuelai Bolívar állambeli község polgármesterének elmondása szerint a pemón nevű etnikai csoport tagjai csaptak össze a venezuelai Nemzetőrséggel (GNB) és a hadsereggel, amely éppen harckocsikat vezényelt a Brazíliával közös határhoz. A polgármester közlése szerint a katonák gumilövedéket és könnygázt vetettek be. A sebesülteket orvosi ellátásban részesítik - tette hozzá.

Később Américo de Grazia ellenzéki képviselő Twitter-oldalán beszámolt arról, hogy a halálos áldozatok száma kettőre növekedett. Információi szerint legalább tizenöten sebesültek meg lövedékektől, hármuk súlyosan. Bolívari képviselők tájékoztatása szerint az őslakosok szembeszegültek a katonákkal, megakadályozandó, hogy blokádot emeljenek a humanitárius segély elé.

Az önmagát január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó, az ellenzéki többségű caracasi parlament vezetője az incidens felelőseinek átadását követelte a hadseregtől. Tábornokokhoz intézett Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: vagy elfogják és átadják az őslakosok elleni erőszakos fellépés és gyilkosság felelőseit, vagy ők maguk lesznek a felelősök.

Az incidenssel kapcsolatosan megszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki az erőszak kerülésére szólított fel. "Bármilyen haláleset sajnálatos" - mondta újságíróknak Guterres szóvivője, Stéphane Dujarric. "A holnapra tekintettel (amikor is az ellenzék megpróbálja bejuttatni a segélyszállítmányt) az ENSZ-főtitkár nyomatékosan kéri, hogy kerüljék az erőszakot" - tette hozzá.

A hivatalban lévő venezuelai elnök, Nicolás Maduro csütörtökön elrendelte a Brazíliával közös határ lezárását, és elmondta, hogy ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében. A televízióban beszélve kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék a hét végén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére. Az EFE spanyol hírügynökség szerint ennek ellenére jelenleg is Bolívar államban tartózkodik egy parlamenti bizottság azzal a céllal, hogy megpróbáljon a humanitárius segély bejuttatásában segédkezni.

A brazil hatóságok pedig ettől függetlenül a Venezuelával közös határhoz szállítják a segélyt. A brazil légierő pénteken egy élelmiszereket és gyógyszereket szállító repülőgépet küldött az észak-brazíliai Roraima szövetségi állam Boa Vista fővárosába. Azt azonban nem tudni, hogy fogják tudni bejuttatni a segélyt Venezuelába.

A Venezuelának szánt humanitárius segély bejuttatása a gyújtópontjává vált a hivatalban lévő államfő és a több mint 50 ország, köztük Brazília és Kolumbia által is elismert Guaidó közötti hatalmi harcnak.

A pénteki erőszakcselekmény mindössze néhány órával azelőtt történt, hogy megkezdődött a Venezuela és Kolumbia közötti Tienditas nevű határhíd kolumbiai oldalán a brit milliárdos, Richard Branson által szervezett "Venezuela Aid Live" nevű, a humanitárius segély bejutásának előmozdítását célzó segélykoncert, amellyel 100 millió dollárt (28 milliárd forintot) akarnak összegyűjteni az élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenvedők megsegítésére.

A Caracol nevű kolumbiai műsorszolgáltató 250 ezerre becsülte a kolumbiai Cúcutát a venezuelai Urenával összekötő hídon lévő eseményen résztvevők számát. Köztük van Iván Duque kolumbiai elnök is, és Sebastián Pinera chilei elnök is várhatóan részt vesz. Eközben a szocialista Maduro kormányzata egy háromnapos fesztivált tervez tartani a híd másik oldalán "El a kezekkel Venezuelától" elnevezéssel.

A Guaidót elsők között elismerő Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) pénteki közlése szerint körülbelül 191 tonna humanitárius segély gyűlt össze Cúcutában február 4. óta, benne egy 2000 embernek egy hónapra elegendő élelmiszer-szállítmánnyal és olyan gyógyászati anyagokkal, mint higiéniai készletek, mankók, kerekesszékek, kötszerek és vizsgálókesztyűk.

Venezuela jelenleg súlyos gazdasági válsággal küzd, az infláció várhatóan 10 millió százalékot ér el az év végére, ezenkívül nagyszámú ember szenved az akut élelmiszer- és gyógyszerhiánytól. Maduro azonban rendszeresen tagadja a humanitárius válság létét, a gazdasági problémákért pedig az amerikai szankciókat teszi felelőssé.

(MTI)