A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. Ez sokkal jobb eredménynek számít, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások jósoltak a pártnak. A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve. A dán parlament második erejének számító, a "liberális-konzervatív" kormányt kívülről támogató DF még az előzetes felmérésekhez képest is nagyobbat esett, amihez valószínűleg hozzájárulhatott a párt körül két és fél éve kipattant botrány a Brüsszeltől kapott támogatások csalárd felhasználása miatt.

A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával. A dán Konzervatív Néppárt a szavazatok 6,2 százalékával egy képviselőt küldhet az EP-be, csakúgy mint a vörös-zöld szövetség a voksok 5,2 százalékával.

Az előzetes eredmény szerint elvesztette egyetlen helyét a dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő, amely 1979 óta volt bent az EP-ben a Brüsszellel szembeni hagyományos dán szkepticizmus képviselőjeként. A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

(MTI nyomán)