2020. január 20., hétfő, Sebestyén, Sebő napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:01 "Nem vagyunk egyek" - Zsindex-alapító mutatja meg, miért fölösleges a Pokorni-félék alázkodása a bosszú népe előtt15:49 Meghalt a cseh szenátus elnöke15:21 Újabb kormánybuktatás jöhet Romániában14:56 Kilyukadt fűtéscső miatt haltak meg többen egy orosz szállodában14:25 Helsinkis csótányok dilemmája: inkább az MTI-t jelentik fel, de nem zárják ki, hogy a püspök "mégiscsak hazudott"13:52 Isten veled, édes hazánk!13:20 Még a végén ráébred az EU-vezetés, hogy a palesztinoknak is vannak emberi jogaik13:03 Felmenthetik a férfit, aki meg akarta ölni szüleit12:41 Dróntámadást hajtottak végre egy orosz bázis ellen Szíriában12:27 Vádat emeltek tömegszerencsétlenség okozása miatt egy metróvezető és egy forgalomirányító ellen12:11 Kína betiltja az egyszer használatos műanyagokat11:46 Az most a téma Amerikában, milyen mintájú egyenruhában kellene "rejtőzködni" az űrben10:25 2015 óta 100 milliárdot költött propagandára a kormány10:03 Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten09:40 Ausztrália: tűzvész közben jég- és porvihar
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Von der Leyen azt mondja, "érettebb és realistább" lett az Európai Egyesült Államokról szőtt álma

Reklám

Megértést szorgalmazott Közép- és Kelet-Európa országaival szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnöke a Süddeutsche Zeitung című müncheni, liberális lapnak csütörtökön adott exkluzív interjújában, amelyben egyúttal bírálta, ahogyan ezeket az országokat eddig kezelték.
„Fontos, hogy objektív vitákat folytassunk” – húzta alá a német politikus. „A közép-és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy nem fogadják el őket teljesen. Ha ilyen kiélezett vitákat folytatunk, mint jelenleg, akkor az azzal fenyeget, hogy egész népek és országok gondolják majd azt, hogy mindannyiukat kifogásoljuk, amikor konkrét hiányosságokat teszünk szóvá”– fejtette ki a politikus. Kitért arra, hogy éppen ezért minden tagállam rendszeres monitorozását javasolja, elkerülendő, hogy az a benyomás alakuljon ki, hogy Európa egyik része folyton bírálja Európa másik részét. A leendő elnök a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete, illetve az olasz államháztartás ügyében is visszafogottságra intett.
„Mindannyiunknak meg kell tanulni, hogy mindig teljes jogállamiságra kell törekedni, de senki sem tökéletes” – hangoztatta Ursula von der Leyen. A bizottság megválasztott elnöke a korábban felvetett pénzbüntetés vagy forrásmegvonás lehetőségével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az csakis a legeslegutolsó eszköz lehet egy sor más intézkedés után. Olaszországgal kapcsolatban pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a költségvetési fegyelmet előíró stabilitási és növekedési paktum szabályait nem ok nélkül találták ki, és be kell tartani őket, de a szabályok kellő rugalmasságot megengednek, hogy beruházások révén növelhető legyen a gazdasági növekedés.
A migrációval kapcsolatban megjegyezte, hogy muszáj kimenteni a Földközi-tengeren bajba jutottakat, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan Európába kell hozni őket, és szintén muszáj következetesen fellépni azok ellen az okok ellen, amelyek miatt a tengerre kerülnek, és ide sorolja az útjukat szervező bűnözőket is. „Biztosított külső határokra van szükség, és a dublini menekültügyi rendszer közös betartására, hogy a schengeni övezet működni tudjon, és a belső határok nyitva maradjanak” – jelentette ki von der Leyen. Az Európai Bizottság következő elnöke az interjúban egyértelműen nem kötelezte el magát amellett, hogy minden uniós tagállamnak kötelező menedékkérőket befogadnia.
„Méltányos tehermegosztásra van szükség, talán különféle államok között különféle területeken” – fogalmazott von der Leyen. „Ha a migrációs kérdést apró szeletekre vágjuk fel, és szemrehányásokat teszünk egymásnak, az sehova sem vezet. Az emberek viszont joggal várják el tőlünk, hogy megoldásokat találjunk” – tette hozzá a német politikus.
Szűk többségű megválasztásával kapcsolatban a politikus kifejtette, hogy úgy véli, hogy a jelölése időpontjában biztosan nem lett volna meg a megválasztásához szükséges többség; egyrészt a csúcsjelölti rendszer bukása miatti elégedetlenség, másrészt tartalmi kérdések miatt sem. Úgy véli azonban, hogy tartalmi kérdésekben sikerült sok ember meggyőznie, s emiatt áll mégis mögé az EP-ben a többség. „Az volt az üzenetem, hogy a világra nyitott, erős és cselekvőképes Európát akarok. És ezzel nyertem el a többség támogatását” – húzza alá a politikus. A karrierje elején tett kijelentésről, miszerint Európai Egyesült Államokról álmodik, a politikus a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy ez az álom azóta érettebb és realistább lett. „Az Európai Unióban a sokszínűség egysége uralkodik, és ez nem föderalizmus, és ez a helyes út” – tette hozzá.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready