A kalinyini urnazárással fejeződtek be vasárnap a helyi választások Oroszországban, amelynek eredményét Dmitrij Medvegyev miniszterelnök úgy jellemezte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország párt megőrizte „vezetői minőségét” és az ország első számú politikai ereje maradt.
Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin elnök is leadta szavazatát, a Dozsgy ellenzéki online televízió szerint a polgármesteri hivatalhoz közel álló Civil Társadalom Fejlesztésének Alapja nem adott ki exit pollokat, mert egyes körzetekben a választók 45-50, de volt ahol a 70 százaléka megtagadta a válaszadást.
A Dozsgy egyébként a Kremlhez közel állónak mondott forrásból úgy értesült, hogy egyetlen kormányzóválasztás esetében sem lesz szükség új fordulóra, ami alátámasztani tűnik a kormányfő bejelentését.
Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.
A voksolás az ország összes – nyolcvanöt – régióját érintette és több mint 47 ezer mandátum sorsát dönti el a megkezdődött szavazatszámlás után. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 ezer 500 jelölt versengett, közülük 91 ezren pártok képviseletében, 27,4 ezren pedig egyéni jelöltként. A szavazókörzetek száma több mint 48 ezer volt.
Független és ellenzéki médiumok és politikusok egyébként beszámoltak láncszavazások, szavazatvásárlás eseteiről, valamint meghamisított szavazólapok urnába dobásáról. Moszkva belvárosában hetedmagukkal őrizetbe vették Ilja Azarov és Valerija Ivleva újságírót, továbbá Marija Aljohinát, a Pussy Riot együttes tagját, amiért a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntettek.
Az orosz belügyminisztérium délután azt állította, hogy 315 szabálysértésről érkezett bejelentés hozzá, de ennek egyharmada alaptalannak bizonyult. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke azzal vádolta meg a voksolások megfigyelésére szakosodott Golosz civil szervezetet, hogy 30 esetben az előző választások alatt megtörtént eseteket vett megint elő úgy, mintha azok most történtek volna.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) azzal vádolta meg a Google-t, a Facebookot és a YouTube-ot, hogy politikai hirdetések terjesztésével megsértették Oroszországban a kampánycsendet és ezzel beavatkoztak az ország belügyeibe.
A választáson egyébként több mint 160 ezer megfigyelő vett rész.
(MTI)
Korábban írtuk: Helyhatósági választásokat és pótválasztásokat tartanak Oroszországban
Oroszországban vasárnap 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg.
Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
A voksolás az ország összes - nyolcvanöt - régióját érinti és több mint 47 ezer mandátum sorsát dönti el. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 500 jelölt verseng, közülük több mint 91 ezren pártok képviseletében, több mint 27,4 ezren pedig egyéni jelöltként.
A voksolás az ország összes - nyolcvanöt - régióját érinti és több mint 47 ezer mandátum sorsát dönti el. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 500 jelölt verseng, közülük több mint 91 ezren pártok képviseletében, több mint 27,4 ezren pedig egyéni jelöltként.
A szavazókörzetek száma több mint 48 ezer.
A legélesebb politikai küzdelem a 45 tagú moszkvai képviselő-testület megválasztása körül bontakozott ki azt követően, hogy az illetékes választási testületek elutasították 57 jelöltaspiráns bejegyzését. A parlamenten kívüli ellenzék képviselői közül csak egynek sikerült bíróságon megfellebbeznie a kizárását, a választáson így 228 jelölt indulhat.
A hatóságok a választásból való kizárást a támogató aláírások egy részének meghamisításával és formai okokkal magyarázták, az érintettek szerint viszont a Kreml akaratából fosztották meg őket a politikai megméretés lehetőségétől. Az érintettek július óta rendszeresen utcai tiltakozásokat tartottak a hétvégeken, amelyek többségét a városi hatóságok nem engedélyezték.
A tüntetések részvevői ellen a rendvédelmi szervek keményen léptek fel, és összesen több mint 1700 embert állítottak elő. A bíróságok több tucat szervezőt elzárásra, több százat pedig pénzbírságra ítéltek. Kilenc ember ellen tömeges rendbontás címén bűnvádi eljárás zajlik.
Az elmúlt napokban négy embert ítéltek el két év és három és fél év közötti szabadságvesztésre, hivatalos személy elleni erőszak címén, egy embert négy évre küldtek rács mögé a nyilvános rendezvények szervezésére vonatkozó szabályok sorozatos megsértésére hivatkozva, egy blogger pedig öt évet kapott, amiért a bíróság szerint a rohamrendőrök gyerekei elleni erőszakra buzdított.
Az elmúlt napokban négy embert ítéltek el két év és három és fél év közötti szabadságvesztésre, hivatalos személy elleni erőszak címén, egy embert négy évre küldtek rács mögé a nyilvános rendezvények szervezésére vonatkozó szabályok sorozatos megsértésére hivatkozva, egy blogger pedig öt évet kapott, amiért a bíróság szerint a rohamrendőrök gyerekei elleni erőszakra buzdított.
(MTI)