2020. május 29., péntek, Magdolna, Léna napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:42 Látogatható az egykori szovjet atombunker Dunavarsányban22:12 "Mesterséges esővel" előznék meg az erdőtüzeket Indonéziában21:50 Minneapolisban újra eljött a lehetőség egy jó kis fosztogatásra21:41 Franciaország az Európán belüli határok június 15-i megnyitását szorgalmazza21:20 30 migránst végzett ki egy líbiai embercsempész családja20:45 Németországban bekérették az orosz nagykövetet a Bundestag elleni 2015-ös hackertámadás ügyében20:28 A cigánybűnözés ellen vonult a Mi Hazánk és több szurkolói csoport, a rendőrök tüntetőket vegzáltak19:24 Cserkésztüzek lobognak hazánk szétszakításának 100. évfordulóján18:42 Az alkoholproblémák 29 gén számlájára írhatók18:24 Megint bemocskolták az úzvölgyi temetőt a magyargyűlölő, történelemhamisító oláhok18:16 Horvátország teljesen megnyitja határait több uniós ország előtt17:57 Újabb adalék az úzvölgyi katonasírok történetéhez17:27 Iskolaőrséget hoz létre a kormány, 12 év felett büntethetők lesznek a tanárokra támadó cigánybűnözők17:14 Több ezer embert bocsát el a Boeing, és újraindítja a 737 MAX gyártását16:39 Öten meghaltak egy balesetben a 710-es főúton Balatonkenesénél
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Megnyerte a lengyel parlamenti választásokat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság párt

Reklám

Megnyerte a vasárnapi lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely az urnazárás után közölt exit pollok szerint a szavazatok 43,6 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 27,4 százalékára tett szert.
A részvételi arány rekordmagas, 61,1 százalékos volt.
Az Ipsos által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérések szerint a második legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát a voksok 11,9 százalékával az a baloldali szövetég, amely a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből, köztük a Tavasz (Wiosna) nevű balliberális pártból áll.
Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott. Bejutott a voksok 6,4 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is. A PiS-nek a 239 mandátummal önálló többsége lehet a 460 fős alsóházban, amennyiben a végleges eredmények megerősítik az exit pollt.
Korábban írtuk: A szavazásra jogosultak 45,94 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel hét százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A 2015-ös választásokon 38,97 százalékos volt a 17 óráig jegyzett részvételi arány, a szavazóhelyiségek bezárásáig az erre jogosultak közel 51 százaléka voksolt.
A PKW sajtóértekezletén közel 160 kisebb, a vasárnapi szavazás folyamán történt incidensről számoltak be.
Az este 21 óráig tartó szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe.
Korábban írtuk: Leginkább a külföldön élő lengyeleket izgatja a parlamenti választás
Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 18,14 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány valamivel nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A rendszerváltás óta eddig kilenc alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2015-ös szavazáson délig 16,47 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 1,67 százalékkal kevesebb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2015-ben az erre jogosultak viszonylag nagy hányada, közel 51 százalék voksolt.
Leszámítva az első, részben szabad 1989-es választást, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány, a legtöbben eddig a 2007-es parlamenti választásokon szavaztak (53,9 százalék).
A PAP hírügynökség szerint rekordmagas részvétel várható külföldön, többek között a budapesti lengyel nagykövetségen, ahol többen mint bármikor, 1,3 ezren regisztráltak a szavazásra, és a választópolgárok a délelőtt folyamán hosszú sorban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A PKW sajtóértekezletén közel száz kisebb, a szavazás folyamán történt incidensről számoltak be.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe.
A szavazóhelyiségek este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll felmérések eredményeit. A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.
Korábban írtuk: Megkezdődtek a parlamenti választások Lengyelországban
Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.
A 27 415 választóhelyiségben - melyek közül 320-at külföldön, ötöt pedig a lengyel tengeri flotta hajóin létesítettek - 30,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 1571 személy élt.
A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. A be nem jutott pártok szavazatait viszont a D'Hondt-módszer szerint osztják ki, ami növeli a győztes párt fölényét.
Az alsóházi képviseletre összesen tíz tömörülés pályázik, ebből öt országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. Az ellenzék a választókerületek közel felében közös szenátorjelöltet indít.
Felmérések szerint a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert az alsóházban. Rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be, közülük a legmagasabb támogatottságot az úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezi, amelyet a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), a balliberális Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével alakítottak meg. A felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb fölényét jelzik a felmérések.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. Idén a megfigyelők az erőteljes társadalmi megosztottság és az intenzív választási kampány ösztönző hatása miatt aránylag magas, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready