Bezár!
2019. november 12., kedd, Levente, Tihamér napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:38 Zavargások voltak Bolíviában Morales lemondását követően22:17 A krokodil nem szereti, ha nyomják a szemét21:31 Bedobott néhány felest, hogy legyen mersze felhívni a rendőrséget - végül túl sok bátorságra tett szert21:20 "Nagyon szerettük egymást" - mondta lefejezett menyasszonyáról a Napóleon-szakértő21:16 Lengyel, magyar - két jó barát21:00 Egyetértett Putyin és Merkel az ukrajnai rendezés mikéntjében20:42 Dánia nem várja tárt karokkal a törökök által kitoloncolt dzsihadistákat20:16 Berlusconi inkább hallgatott a maffiáról19:27 Putyin: tovább lopnak a Vosztocsnij űrrepülőtéren18:52 Választási rejtély: román szavazatok ezreit zsebeli be rendszeresen az RMDSZ18:29 A Mirkóczki helyére ülő kádert sem hozza zavarba a valóság: "a Jobbik visszaküzdötte magát a legerősebb ellenzéki párt szerepkörébe"18:06 Isten éltessen, Lengyelország!17:28 Káposztáshordó volt a szavazóurna egy román településen16:41 Aszad nem hiszi, hogy a jenkik valóban végeztek az IÁ-vezérrel16:26 Képmutatásból jeles: a Jobbik beköltözik Gyurcsány házába, majd felháborodást színlel a többi lakó miatt
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Megnyerte a lengyel parlamenti választásokat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság párt

Reklám

Megnyerte a vasárnapi lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely az urnazárás után közölt exit pollok szerint a szavazatok 43,6 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 27,4 százalékára tett szert.
A részvételi arány rekordmagas, 61,1 százalékos volt.
Az Ipsos által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérések szerint a második legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát a voksok 11,9 százalékával az a baloldali szövetég, amely a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből, köztük a Tavasz (Wiosna) nevű balliberális pártból áll.
Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott. Bejutott a voksok 6,4 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is. A PiS-nek a 239 mandátummal önálló többsége lehet a 460 fős alsóházban, amennyiben a végleges eredmények megerősítik az exit pollt.
Korábban írtuk: A szavazásra jogosultak 45,94 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel hét százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A 2015-ös választásokon 38,97 százalékos volt a 17 óráig jegyzett részvételi arány, a szavazóhelyiségek bezárásáig az erre jogosultak közel 51 százaléka voksolt.
A PKW sajtóértekezletén közel 160 kisebb, a vasárnapi szavazás folyamán történt incidensről számoltak be.
Az este 21 óráig tartó szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe.
Korábban írtuk: Leginkább a külföldön élő lengyeleket izgatja a parlamenti választás
Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 18,14 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány valamivel nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A rendszerváltás óta eddig kilenc alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2015-ös szavazáson délig 16,47 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 1,67 százalékkal kevesebb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2015-ben az erre jogosultak viszonylag nagy hányada, közel 51 százalék voksolt.
Leszámítva az első, részben szabad 1989-es választást, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány, a legtöbben eddig a 2007-es parlamenti választásokon szavaztak (53,9 százalék).
A PAP hírügynökség szerint rekordmagas részvétel várható külföldön, többek között a budapesti lengyel nagykövetségen, ahol többen mint bármikor, 1,3 ezren regisztráltak a szavazásra, és a választópolgárok a délelőtt folyamán hosszú sorban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A PKW sajtóértekezletén közel száz kisebb, a szavazás folyamán történt incidensről számoltak be.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe.
A szavazóhelyiségek este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll felmérések eredményeit. A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.
Korábban írtuk: Megkezdődtek a parlamenti választások Lengyelországban
Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.
A 27 415 választóhelyiségben - melyek közül 320-at külföldön, ötöt pedig a lengyel tengeri flotta hajóin létesítettek - 30,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 1571 személy élt.
A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. A be nem jutott pártok szavazatait viszont a D'Hondt-módszer szerint osztják ki, ami növeli a győztes párt fölényét.
Az alsóházi képviseletre összesen tíz tömörülés pályázik, ebből öt országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. Az ellenzék a választókerületek közel felében közös szenátorjelöltet indít.
Felmérések szerint a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert az alsóházban. Rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be, közülük a legmagasabb támogatottságot az úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezi, amelyet a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), a balliberális Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével alakítottak meg. A felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb fölényét jelzik a felmérések.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. Idén a megfigyelők az erőteljes társadalmi megosztottság és az intenzív választási kampány ösztönző hatása miatt aránylag magas, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready