2020. január 20., hétfő, Sebestyén, Sebő napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:46 Az most a téma Amerikában, milyen mintájú egyenruhában kellene "rejtőzködni" az űrben11:19 "Nem vagyunk egyek" - Zsindex-alapító mutatja meg, miért teljesen fölösleges a Pokorni-félék alázkodása a bosszú népe előtt10:25 2015 óta 100 milliárdot költött propagandára a kormány10:03 Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten09:40 Ausztrália: tűzvész közben jég- és porvihar09:11 Fekete-Győr máris szívesen megszabadulna a ballib versenytársaktól - csak Gyurcsányt tartaná meg08:41 Kényszerszabadságra küldték a Fehér Ház európai és orosz kérdésekkel foglalkozó tanácsadóját08:27 Lezajlottak az időközi választások07:46 Csaknem háromszáz határsértővel szemben intézkedtek a hét végén07:31 Gerinctelen, bárhol átfér és jól rejtőzködik - állítólag a polipokról mintázták ezt a robotot06:56 Szkíta kori település maradványaira bukkantak Szolnokon22:44 Az ügy, ami összeköti a Magyarországot gyűlölő sorosista, bevándorláspárti ostobákat nemzeti kormányunkkal22:02 Ismét indul az éjszakai vonat Bécsből Brüsszelbe - a klímahiszti támogatásával21:30 A málenkij robot áldozataira emlékeztek Kismaroson - Helsinkiék feljelentik a püspököt20:46 Antiszemita volt. Na és?
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Lengyel elnök: Oroszország nem ellensége a NATO-nak

Reklám

Nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén.
Merkel szerint a javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire.
„Ennek ellenére meg kell vitatni – különösen az Egyesült Államokkal – , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal” – mondta a kancellár.
Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak. „Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja” – válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.
„Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és civileket meg katonákat támadnak. De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről” – mondta Duda, hozzáfűzve, Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk.
A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit.
Törökországgal összefüggésben elmondta, a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni – különösen ami a közel-keleti térséget illeti – az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban.
Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az E3 plusz Törökország formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani.
Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.
„Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá” – mondta Johnson. „Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet nagyon is valós terrorista fenyegetés” – hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják – tette hozzá.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében. A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát (66 milliárd forint) szánnak. A dán kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozóját követően bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben.
Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés (FE) novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka.
„Növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt, illetve Oroszország, az Egyesült Államok és Kína hatalmi játszmái is fokozzák a feszültségeket a térségben” – áll a dokumentumban.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready