Bezár!
2020. augusztus 8., szombat, László, Zádor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:43 Aláírást gyűjt a Mi Hazánk a karácsonyi autósüldözés ellen16:25 Ukrajna és a Krím közé állhat a koronavírus is16:07 Kezdődik a parlagfűszezon15:48 Tovább nőtt a napi esetszám Csehországban15:32 Ökológiai vészhelyzetet hirdettek Mauritiuson a zátonyra futott japán hajó miatt15:17 Gőzerővel irtják az esőerdőket Brazíliában, de az alelnök ebben is talált valami biztatót15:05 Robbanás áldozata lett a holland nagykövetné is - Közel félszáz embert még keresnek Bejrútban14:53 Repült a Nehéz Kő árbevétele a csillagos égig14:13 Visszanyalt a chicagói fagyi13:58 Ha humanisták lennénk, ilyen KFC-be vezető összkomfortos alagutat ásnánk az illegálisoknak a gúnyhatáron13:40 A japánmaszk az új spanyolviasz - evés közben is használható csúcstechnika13:23 Városi gyűlést bombázott le a szaúdi vezetésű koalíció Jemenben13:01 Trump is részt vesz a Libanon megsegítésére szervezendő videós donorkonferencián12:43 Kettétört landolás közben egy repülőgép Indiában - másfél tucatnyi halott12:28 Aggódik a járványhelyzet miatt a német közegészségügyi intézet
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Lengyel elnök: Oroszország nem ellensége a NATO-nak

Reklám

Nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén.
Merkel szerint a javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire.
„Ennek ellenére meg kell vitatni – különösen az Egyesült Államokkal – , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal” – mondta a kancellár.
Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak. „Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja” – válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.
„Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és civileket meg katonákat támadnak. De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről” – mondta Duda, hozzáfűzve, Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk.
A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit.
Törökországgal összefüggésben elmondta, a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni – különösen ami a közel-keleti térséget illeti – az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban.
Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az E3 plusz Törökország formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani.
Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.
„Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá” – mondta Johnson. „Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet nagyon is valós terrorista fenyegetés” – hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják – tette hozzá.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében. A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát (66 milliárd forint) szánnak. A dán kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozóját követően bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben.
Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés (FE) novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka.
„Növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt, illetve Oroszország, az Egyesült Államok és Kína hatalmi játszmái is fokozzák a feszültségeket a térségben” – áll a dokumentumban.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready