A fekete-fehér bundájú hópárduc Közép- és Dél-Ázsiában honos. Populációját kevesebb mint 10 ezer egyed alkotja. Kazahsztánban mára mindössze nagyjából 150 példány maradt belőle.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok közé sorolt nagymacskát még a vadonban is csak nagyon ritkán látni, nemhogy városok közelében.

Az elmúlt hetekben azonban legkevesebb három állatot - egy magányos hímet és egy nőstényt a kicsinyével - sikerült lefilmezni egy mozgásérzékelős kameracsapdával, amelyet egy Almatihoz közeli mesterséges tónál helyezett ki a Snow Leopard Foundation nevű szervezet.

Az alapítvány zoológusa, Alekszej Gracsov szerint a három példány észlelése azért számít rendkívülinek, mert az Almatihoz közeli hegyekben mára mindössze nagyjából 20 hópárduc maradt.

A szakember szerint gyakori tévedés, hogy a hópárducok kizárólag magasan fekvő területeken fordulnak elő, valójában ugyanis sokkal közelebb élnek az emberekhez, mint azt a többség gondolná.

"Ez egy egyedülálló populáció, amely alkalmazkodik az emberi jelenléthez. Valószínűleg minden hópárduc lát embereket, autókat, napi rendszerességgel a várost, amely szép lassan elfoglalja az élőhelyét" - mondta Gracsov.

Az alapítvány hosszú távú terve, hogy a hópárducok tenyésztése és szabadon engedése révén segítse populációjuk regenerálódását.

(MTI)