A közlések szerint az NBB a társadalombiztosítási adatok alapján készítette el hatásvizsgálatát, és az elemzők azt a következtetést vonták le abból, hogy a migránsok érkezése az elmúlt öt évben 3,5 százalékkal megnövelte Belgium hazai össztermékét (GDP).

A tanulmány azt is állította, hogy az európai uniós és az unión kívülről érkezett lakosok közötti GDP-hozzájárulás különbsége nagyon csekély, nem több fél százaléknál.

"A kutatás nem talált bizonyítékot annak a sokszor ismételt állításnak az alátámasztására, amely szerint a bevándorlás negatívan befolyásolja a Belgiumban születettek munkaerőpiaci lehetőségeit" - írta a hírportál.

Az NBB jelentésében az is olvasható, hogy az utóbbi években érkezett bevándorlók többnyire fiatalok, így letelepedésük "átlag alatti terheket" ró az államkincstárra.

A tanulmány készítői megjegyezték viszont, hogy Belgium az egyik "legrosszabbul teljesítő" uniós ország a bevándorlók munkaerőpiaci integrációját tekintve. Tavalyi statisztikák szerint az országban pár éve letelepedett migránsoknak csak a 61 százaléka szerzett munkát, azonban ehhez a "képzettségbeli különbségeik", a belga munkaerőpiac "merevsége" és a "diszkrimináció" is hozzájárult.

Az NBB-t 2018-ban kérte fel a jelentés megírására Johan Van Overveldt, az akkori belga kormány pénzügyminisztere. A flamand konzervatív Új Flamand Szövetség politikusa azért rendelte el a hatásvizsgálat készítését, hogy "valós tényeken alapuló vitát tudjanak folytani az országba irányuló bevándorlásról". Van Overveldtnek és pártjának célja az volt, hogy a tanulmányt időben elkészítsék a 2019-es választásra, de a bank "módszertani kifogásokat" vetett fel a kutatás véglegesítésével kapcsolatban.

A héten publikált jelentést "hibásnak és kiábrándítónak" nevezte Theo Francken menekültügyért és migrációért felelős volt államtitkár, aki szintén az Új Flamand Szövetség tagja.

(MTI nyomán)