Tovább emelkedett az "alkotmányellenes szélsőjobboldali nézetek gyanúja miatt" indított eljárások száma tavaly a német hadseregnél (Bundeswehr), a szélsőséges iszlamista meggyőződés gyanúja miatti eljárások száma pedig csökkent a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanjának kedden megjelent éves jelentése szerint.
Eva Högl jelentésének berlini bemutatóján aggasztónak nevezte a "szélsőjobboldali tendenciák erősödését", és hangsúlyozta, hogy az esetek felderítése és a büntetés mellett a megelőzésre kell összpontosítani.
A legfontosabb a "politikai képzés" (azaz liberális agymosás - a szerk.), amelynek a katonai szolgálatban töltött mindennapok "szerves részévé kell válnia" - mondta a Bundestag katonai ombudsmanja.
A katonai nemzetbiztonsági szolgálat (Militärischer Abschirmdienst - MAD) 477 esetben indított eljárást "szélsőjobboldali kilengés gyanúja" miatt 2020-ban. Ez 31 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 363-hoz képest, és 75 százalékos növekedés a 2018-ban regisztrált 270-hez viszonyítva. Ugyanakkor a szélsőséges iszlamizmus gyanúja miatt indított nyomozások száma 31-re csökkent a 2019-ben regisztrált 77-ről, és elmarad a 2018-ban feljegyzett 50-től is.
A Bundeswehr alapvető gondjait tavaly sem sikerült megoldania a kormányzatnak, és a 69 fő fegyverrendszert tekintve az azonnali bevethetőség aránya a vizsgált év közepén csupán 71 százalékos volt - áll a jelentésben.
A koronavírus-járvány a Bundeswehr működését is nagyban meghatározta tavaly, több mint 2200 esetben nyújtott segítséget a védekezést irányító szövetségi és tartományi közigazgatási szerveknek. A műveletek csúcsidőszakában egyszerre 11 400 hivatásos katona dolgozott a járvány elfojtásáért. A legtöbben - 5540-en - a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó járási és városi egészségügyi hivatalok munkáját támogatták. A védelmi minisztérium felhívására 11 811 tartalékos jelentkezett szolgálatra, több mint 1200-at be is hívtak.
A Bundeswehrnél tavaly 183 777 katona teljesített szolgálatot, köztük 23 066 nő. A nők részarányát tavaly sem sikerült a hadsereg által kitűzött szintre emelni, még az egészségügyi egységeknél sem, ahol a megcélzott 50 százalék helyett 45,16 százalék volt a nők aránya - áll az ombudsmani jelentésben.
Eva Högl beszámolójában kiemelte, hogy a Bundeswehr tevékenységének sokszínűségét a szervezet személyi összetételében is meg kell jeleníteni. Ezzel kapcsolatban 2020 egyik kedvező fejleménye, hogy a Bundeswehr vezetése utasításba adta, hogy "véget kell vetni a homoszexuális katonák rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésének", Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter pedig bocsánatot kért az évtizedek óta tartó diszkriminációval sújtott katonáktól, és megindította jelképes - 3000-6000 euró közötti összeggel járó - pénzügyi kárpótlást is biztosító rehabilitációjukat. Mindez igen esedékes és fontos volt - fejtette ki az ombudsman. Hozzátette, hogy a hivatalához érkezett bejelentések alapján nagy szükség mutatkozik a felvilágosításra és az "érzékenyítésre", és a legjobb lenne a sokszínűség témáját beilleszteni a katonai alapképzésbe.
(MTI nyomán)