A saját népükkel szemben elkövetett bűncselekménynek számítanak a fehérorosz ellenzéki vezetők szankciókat sürgető felhívásai Minszk ellenében - jelentette ki szombaton Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter a Belarusz-1 televíziós csatornán.
"Az én értelmezésemben azok a személyek, akik most szankciókat sürgetnek, bűncselekményt követnek el saját népükkel szemben. Úgy vélem, hogy ezt éppen így kell megítélni" - húzta alá a külügyminiszter, aki kijelentésével a külföldre menekült fehérorosz ellenzéki vezetők felhívásaira reagált.
"Igyekszem megérteni a gondolkodásmódjukat, de szomorú vagyok attól, hogy nekik attól jobb, ha a népnek rosszabb" - hangoztatta Makej.
Felidézte, hogy a külföldi büntetőintézkedések következtében a többi között elvesztették megélhetésüket a litván Druskininkai városában működő, fehérorosz állami tulajdonban lévő szanatórium dolgozói. Hozzátette, hogy az uniós szankciók súlyosan érintették például az útépítéssel és erdőgazdasággal foglalkozó Amkodor fehérorosz vállalat tízezer munkatársát is.
"Ezek a bizonyos, Nyugatra menekült személyek ilyen intézkedéseket javasolnak abban a reményben, hogy elnehezül a megélhetés, nem fizetik ki a béreket, a nép pedig kivonul az utcákra és elsöpri az »utálatos rezsimet«. És aztán mi lesz? Mi marad meg a feltételezett forradalmat követően? Romok lesznek, amelyekből Fehéroroszország talán sosem lesz képes talpra állni" - vélekedett Makej.
A tárcavezető szerint a szankciók további súlyosbítása azzal fog járni, hogy a nekik oly drága polgári közösség megszűnik létezni.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek.
Az Európai Unió három szankciós csomagot is elfogadott olyan fehérorosz cégekkel és olyan személyekkel szemben, akiket felelősnek tart a választás meghamisításáért, valamint a tüntetőkkel szemben alkalmazott karhatalmi erőszakért. Hasonló intézkedéseket fogadtak el a balti államok is.
Cihanouszkaja március közepén az amerikai kongresszus képviselőháza külügyi bizottságában videóüzenetben szólította fel Washingtont büntetőintézkedések elrendelésére fehérorosz állami cégekkel, bírákkal és vállalatvezetőkkel szemben.
(MTI)
