2021. augusztus 2., hétfő, Lehel, Özséb napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:41 Lőrincz Tamás ismét nyert, holnap az aranyért birkózik11:35 Női kéziseink legyőzték a svédeket, ezzel bejutottak a negyeddöntőbe11:27 Oroszország és Üzbegisztán közösen tart hadgyakorlatot az afgán határon11:11 Szívesen fogadjuk a cserediákokat - de nem az afrikaiakért állunk sorban10:50 A külföldön beoltott uniós és amerikai állampolgárokra többé nem vár karantén Nagy-Britanniában10:33 Migránsokkal vannak tele a litván határőrőrsök10:16 Rejtély, hogy miként kaphatta el a koronavírust két szumátrai tigris09:59 Egy beteg meghalt, 155 új fertőzöttet azonosítottak09:44 Továbbra is Európa egyik leginkább túlsúlyos nemzete vagyunk09:31 Meghosszabbították a kijárási korlátozásokat Dél-Queenslandben09:13 A drog rossz: az erzsébetvárosi rendőrkapitányságot látogatta meg egy afgán "páókember"08:51 Vasárnap estétől lehet regisztrálni az oltáslottóra Felvidéken08:34 Több mint 1300 helyszínre riasztották a vasárnapi vihar miatt a tűzoltókat08:17 Szeretnél jobban látni közelre? Itt a zseniális többfunkciós olvasószemüveg (x)08:03 198 millió fölött a világ azonosított covidosainak száma
24 óra legolvasottabbjai

Külföld, Elcsatolt részek :: :: Hozzászólások

Oroszország bepanaszolta Ukrajnát Strassburgban, Szijjártó eközben lélegeztetőgépeket visz az elnyomóknak

Reklám

Oroszország jogsértések sorozata miatt bepanaszolta Ukrajnát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB): a többi között békés lakosok halála, törvénytelen fogva tartás, a szólásszabadság korlátozása, a másként gondolkodók üldöztetése, az orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetése és a krími vízszolgáltatás blokádja miatt nyújtott be ellene úgynevezett államközi panaszt - közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.
Hangsúlyozták, hogy ez az első ilyen jellegű panaszbeadvány, amellyel Oroszország fordult az EJEB-hez egy másik ország ellen.
Az orosz főügyészség tételesen és részletesen összeállított beadványában azzal vádolta Kijevet, hogy számos esetben megsértette az Európa Tanács egyezményét az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről. A felsorolt vádak a 2014 februárjában történt "erőszakos hatalomváltást" követő eseményeket érintik.
Oroszország szerint az ukrán hatóságok felelősek a polgári személyek akkori haláláért, jogellenes bebörtönzéséért és kegyetlen bánásmódért. Ezeket a jogsértéseket a többi között 2014-ben, a kijevi Függetlenség terén (Majdan) zajló tüntetések, valamint a Donyec-medencében végrehajtott terrorellenes műveletek során követték el, de szerepel a beadványban az odesszai szakszervezeti székházban történt, több mint negyven áldozatot követelő - szintén 2014-es - tűzeset is.
Moszkva szerint Kijev elnyomja a szólásszabadságot, üldözi a másként gondolkodókat, sajtóorgánumokat és internetes platformokat tilt be jogellenesek, üldözi az orosz, ukrán és más nemzetiségű újságírókat, politikusok és polgárokat. Az Orosz Föderáció emellett azzal vádolja Ukrajnát, hogy lezárta a Krím félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát, amely a félsziget lakosainak fő édesvízforrása.
A panaszban hivatkoznak az orosz ajkú lakossággal szembeni megkülönböztető politikára, az orosz nyelv használatának kiszorítására a közszférából, a közép- és felsőoktatásból, valamint a fogyasztói szolgáltatások rendszeréből, az orosz vállalatokkal és vállalkozókkal szembeni diszkriminációs politikára. A vádak között szerepelnek a szomszédos orosz területet ért tüzérségi támadások miatt bekövetkezett emberveszteségek és az elpusztított vagyonra vonatkozó felelősség is.
Az Orosz Föderáció felhívta a bíróság figyelmét arra is, hogy egyes délkelet-ukrajnai területek lakosait megfosztották attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a központi hatalmi szervek megválasztásában. Szó van a beadványban az Oroszország diplomáciai, konzuli és egyéb képviseletei elleni támadásokról is. Részletes leírást tartalmaz az alkotmányellenesnek nevezett hatalomváltás folyamatáról, foglalkozik azzal, hogy a nacionalista erők bejutottak ukrán állami szervekbe.
Oroszország külön azt is felpanaszolta, hogy a Mirotvorec ukrán weboldal megsértette az említett ET-egyezmény több cikkét. Orosz hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a szélsőséges honlapot 2014 augusztusában hozták létre az ukrán hatóságok támogatásával "az ellenzéki politikusok és újságírók elleni hatékonyabb tisztogatáshoz". Idén március 14-ig a weboldal adatbázisa több mint 240 000 emberről tartalmazott információkat, 3,5 millió fotóval, amelyeket általában illegális eszközökkel (hekkelés, adathalászat) és hírszerzési technikákkal gyűjtöttek össze, majd az érintettek beleegyezése nélkül tették közzé.
Az orosz hatóságok hangsúlyozták: elfogadhatatlan, hogy az ukrán hivatalos szervek jóváhagyásával és beleegyezésével közzéteszik "Ukrajna ellenségeinek" fényképekkel ellátott listáját, amelyen az orosz állampolgárok mellett például az Európai Parlament tagjai, illetve más nemzetközi szervezetek vezetői is szerepelnek, de Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is, továbbá számos kárpátaljai magyar adatai is fel vannak tüntetve.
Oroszország szerint az EJEB-nek haladéktalanul köteleznie kell Kijevet arra, hogy hagyjon fel a jogsértésekkel, oldja fel az orosz nyelvű televízió- és rádiócsatornákat érintő korlátozásokat, és biztosítson hozzáférést az orosz nyelvű internetes platformokhoz és nyomtatott sajtóhoz.
Az EJEB-hez a legtöbb panaszt egyének, csoportok, vállalatok vagy nem kormányzati szervezetek nyújtják be, de államok is megtehetik.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1953-as hatálybalépése óta harminc államközi panaszt nyújtottak be az EJEB-hez. Eddig Grúzia négy ilyen panaszt nyújtott be Oroszország ellen, Ukrajna pedig kilencet.
Frissítés: Szijjártó közben azt sem tudja, mivel kedveskedjen még a kárpátaljai magyarok elnyomóinak
Magyarország a jószomszédságban, a korrekt együttműködésben, valamint Ukrajna békéjében és stabilitásában érdekelt, hiszen ez jó mindkét országnak és a kárpátaljai magyarok közösségének is - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kijevben, az ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón.
A magyar tárcavezető elmondta, hogy újabb tíz lélegeztetőgépet hozott a magyar küldöttség Ukrajnának. A mostanival együtt már 110 lélegeztetőgépet és számos más védekezési eszközt szállított a magyar fél Ukrajnának. Ezek együttes értéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot - tette hozzá.
"Már elérkezett a koronavírus-világjárvány negyedik hulláma, Magyarországnak a biztonsága szempontjából fontos, hogy a szomszédjai is hatékonyan tudjanak ezzel szemben védekezni" - emelte ki.
Tájékoztatása szerint megállapodás született arról, hogy az ukrán állampolgárok számára a közúti közlekedésen túl vasúton is lehetővé teszi Magyarország az átutazást a területén keresztül Nyugat-Európa irányába. Ennek értelmében a Kijev és Bécs között közlekedő vonatot az ukránok is használhatják Magyarországon keresztül.
Az MTI kérdésére válaszolva a magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra, hogy a két ország között érvényben van egymás oltási igazolásainak kölcsönös elismerése. Ezen felül Magyarországon kaphatnak védőoltást Kárpátalján élők a nemzetiségüktől függetlenül.
A Nagyhódos és Nagypalád közti határátkelő kérdésében a két ország szakértői megállapodtak a határellenőrzés módjáról, így a határ menti együttműködést koordináló vegyes bizottság a szeptember 21-i ülésén várhatóan lezárja ezt a kérdést - mondta el Szijjártó Péter.
A tervek szerint szeptember 16-án tart újabb ülést a két ország közötti oktatási munkacsoport. A magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a még fennálló vitás kérdésekben, vagyis az ukrajnai magyar iskolákban folyó magyar nyelvű oktatás tekintetében előrelépést érnek el. Szeptember 29-30-án pedig a gazdasági vegyes bizottság tart ülést. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a világjárvány közepette is dinamikusan növekedni kezdett a kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és Ukrajna között.
Szijjártó Péter, aki az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága soros elnökeként is látogatott Ukrajnába, kiemelte, hogy első ET-elnökként látogat el a nap folyamán a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe is. Emlékeztetett arra, hogy magyar költségvetési forrásból felújítottak egy tízezer ember ellátására szolgáló rendelőintézetet a Luhanszk megyei Sztanicja Luhanszkában, az ET Ukrajnáról szóló akciótervéhez pedig Magyarország 140 ezer euróval járult hozzá. "Ezen felül továbbra is 21 magyar szolgál az EBESZ megfigyelői missziójában a konfliktus övezetében" - tette hozzá.
A magyar és az ukrán külügyminiszter a találkozón megállapodást írt alá a diplomák kölcsönös elismeréséről - amelyet Szijjártó Péter szavai szerint, amióta külügyminiszter, vagyis csaknem hét év után sikerült tető alá hozni -, valamint a diplomáciai képzésben történő együttműködésről.
Dmitro Kuleba kiemelte: megállapodtak abban, hogy Budapesten emlékkeresztet állítanak az Ukrajnáért elesettekért, az ukrán fél pedig további telkek elkülönítésére ad engedélyt a kárpátaljai Vezérszálláson magyar katonai temető részére.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat előkészítését illetően - amelyben részt vesznek az érintett nemzeti kisebbségek képviselői is - jelenleg a második konzultációs fordulónál tartanak. Mint fogalmazott: a kijevi vezetés haladó szellemű törvényt szeretne, amelyben olyan feltételeket teremt, amelyek között "az Ukrajnában élő nemzeti közösségek" maximálisan megőrizhetik és fejleszthetik identitásukat, egyaránt beszélhetik anyanyelvüket és az ukránt, mint államnyelvet. Emlékeztetett rá, hogy az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényről nemrég mondta ki az ukrán alkotmánybíróság, hogy megfelel az alaptörvénynek.



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready