Erről a Kabar nevű kirgiz hírügynökség számolt be kedden a GKNB sajtószolgálatára hivatkozva.

A GKNB szerint az 58 éves Szarijevet - aki 2015 és 2016 között volt a közép-ázsiai ország miniszterelnöke, illetve korábban pénzügyminiszter is volt - azzal vádolják, hogy "hatalmas anyagi kárt" okozott az országnak azzal, hogy pénzügyminiszterként, illetve a Kumtor aranybánya fejlesztését felügyelő bizottság vezetőjeként néhány milliárd kirgiz szommal alábecsülte a bánya üzemeltetése nyomán keletkezett természeti kár értékét.

A Kabar szerint Szarijevet a hatóságok kihallgatják, a vele szembeni intézkedésekről a főváros május elsejei kerületi bírósága dönt a következő két napban.

A korrupciós ügyben Szarijeven kívül érintett Aszkar Akajev volt elnök is, aki hétfőn 16 év önkéntes száműzetés után tért vissza Kirgizisztánba, s akit jelenleg szintén kihallgatnak az üggyel kapcsolatban.

Szadir Zsaparov jelenlegi elnök az év eleji hivatalba lépését követően ígéretet tett arra, hogy "valódi harcot" folytatnak a korrupció ellen. Zsaparovot a tavalyi októberi parlamenti választásokat követően kialakult tüntetéseken szabadították ki a börtönből, ahol 11 éves börtönbüntetését töltötte amiatt, hogy megpróbált túszokat ejteni a Kumtor aranybánya elleni 2013-as tüntetéseken. Az elnök mindazonáltal mindig is tagadta érintettségét az ügyben.

A közép-ázsiai köztársaságban a 2020. október 4-i parlamenti választások után, amelyen a hivatalos adatok szerint a Szooronbaj Dzsejenbekov előző elnököt támogató pártok földcsuszamlásszerű győzelmet arattak, zavargások robbantak ki. Zsaparov a börtönből való kiszabadítását követően kormányfő lett, majd, miután Dzsejenbekov a zavargások után lemondott, a januári, vitatott elnökválasztáson győzelmet aratott.

(MTI)