Olyannyira, hogy az amerikai Tesla például már Európában is tervez építeni egy akkumulátorgyártó üzemet az ötmilliárd dolláros költséggel Nevadában épülő Gigafactory után.

Európában két nagy jelentősebb lítiumlelőhely van, az egyik a csehországi Érchegységben, mintegy 1,2-1,4 millió tonna, a másik Szerbiában, nagyjából egymillió tonna. A cseh geológiai kutatóintézet felmérései szerint a érchegységi készletek zöme a cseh-német határon fekvő Cinovec bányaváros közelében található. Az 1378 óta működő cinoveci ón- és wolframbányákat 1991-ben zárták be, mert gazdaságtalanná váltak.

A csehországi készletek feltárásának kizárólagos jogával az ausztrál European Metals Holdings (EMH) vállalat rendelkezik, miután 2014-ben felvásárolta a cseh Geomet vállalatot. A londoni és a sydneyi tőzsdén jegyzett EMH részvényének árfolyama nyolcszorosára emelkedett az elmúlt évben.

A cseh érchegységi lelőhelyek egy része német területre húzódik át, ahol viszont a kanadai Bacanora rendelkezik kitermelési koncesszióval.

Keith Coughlan, az EMH vezérigazgatója közölte, hogy évi 3800 tonnás lítiumtermelési kapacitással a következő években meg fogják nyitni a cinoveci bányákat, amely az öt legnagyobb lítiumtermelő közé emeli majd a Cseh Köztársaságot.

Az U.S. Geological Survey (USGS) kimutatása szerint a legnagyobb lítiumtermelő Ausztrália 14,3 ezer tonnával 2016-ban, a második Chile 12 ezer tonnával, a harmadik Argentína 5,7 ezer tonnával, míg Kína, a legnagyobb lítiumfelhasználó kétezer tonnát termelt. A globális lítiumtermelés 35 ezer tonna volt 2016-ban, 12 százalékkal több, mint az előző évben.

A csehországi lítiumérc alacsonyabb koncentrációban tartalmaz ugyan lítiumot, mint a többi nagy lelőhely, de viszonylag egyszerű és környezetbarát lejárással kitermelhető. Ellentétben azonban a világ többi nagy lelőhelyével kiépített és működő infrastruktúrával rendelkező területen fekszik vasúti pályát is beleértve, ráadásul potenciális felhasználók közvetlen közelében.

(MTI)