Nem állt meg a boltok számának a csökkenése tavaly, pedig a magyar gazdaság jó évet zárt. Az idei év még keményebb lesz a kiskereskedőknek, és ezt a fogyasztók is érzik - írja a Portfolio.
 Kép forrása: furdancs.blog.hu |
Tavaly 120 ezer alá csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, egy év alatt 2300 bolt szűnt meg az országban annak ellenére, hogy a fogyasztás kifejezetten erős húzóereje volt a gazdaság növekedésének, derült ki a KSH adataiból. A világgazdasági válság előtti 150 ezer bolttól már nagyon messze vagyunk, és a kedvezőtlen tendenciának valószínűleg még nincs vége.
 Ábrák: Portfolio |
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok száma 850-nel, 38140-re csökkent egy év alatt, miközben a nem élelmiszer-boltokból több mint 1450 tűnt el, így 79100-ra olvadt a számuk. Sok ruházati és cipőbolt ment tönkre, de kevesebb az iparcikkeket árulók és az újságosok száma is.
 |
Minél kisebb egy település, annál kevesebb bolt közül választhatnak a lakosok, és sajnos tovább folytatódott az a kedvezőtlen tendencia, hogy egyre több település marad bolt nélkül. A kiskereskedelemben a belföldi és a külföldi tulajdonú vállalatok száma egyaránt csökkenő tendenciát mutat.
Az elmúlt évek visszaesésében a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett, közel egy évig érvényben lévő, vasárnapi nyitvatartás tilalma játszott szerepet (a vasárnapi zárvatartás éppen a kisboltoknak kedvezett volna, de a bezárásokat sajnos nem sikerült lassítania, a "nép" a vasárnapi kisboltos sorok helyett inkább a hétköznapi multisokat választotta, illetve egyes multik - pl. Tesco, Spar - új, kisebb üzletek nyitásával kerülték meg a boltzárat, és terjeszkedtek tovább - a szerk.). Ehhez jött hozzá az egész gazdaságot jellemző bérrobbanás, ami a munkaerőigényes kiskereskedelemre negatív hatással volt, illetve az, hogy a versenyképesebb, nagyobb üzletek elszívták a munkaerőt a kisebb boltoktól, miközben az internetes kereskedelem előretörése is egyre fokozódó versenyt jelent.
Az idei évben nagyon komoly kihívást jelent a boltok számára, hogy az ingadozó keresletet kielégítsék (a koronavírus-járvány előtt pánikvásárlások, azt követően visszaeső kereslet), miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a megemelkedett költségeket a fogyasztók fizetik meg. A bolti inflációt ráadásul emeli, hogy a kormány kivetette a kiskereskedelmi különadót a koronavírus-járványra hivatkozva (ez a különadó a kisboltokat alig érinti - a szerk.), miközben a járvány miatt folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta már így is negatív hatást gyakorol a kiskereskedelemre.
 |
A következő időszakban tehát könnyen lehet, hogy a recessziós környezetben érdemben tovább csökken majd a boltok száma, hiszen a visszaeső kereslet rombolja a boltok profitábilitását, miközben a járvánnyal és a kijárási korlátozással összefüggésben az internetes kereskedelem sosem látott növekedést mutat.
