Hatalmas iramban, két nagy belga helyzettel kezdődött a mérkőzés – az egyik során néhány másodperc leforgása alatt három lövés akadt el a walesi kapusban és a védőkben –, és mivel a 13. percben Radja Nainngolan lőtt egy hatalmas gólt is, úgy tűnt, a „vörös ördögök” könnyed vasvillaforgatással utat törnek maguknak a legjobb négy közé. 0–1

Nem így történt. A walesiek rendezték soraikat, és nemcsak a mieink ellen félelmetesnek bizonyuló belga ellentámadásokat hiúsították meg, hanem tartós labdabirtoklásból viszonylag gyorsan kitermelték az egyenlítő gólt is: egy szögletet követően Ashley Williams őrizetlenül maradt, köszönte szépen, és a bal sarokba fejelt. 1–1

Akárcsak addig, az első félidő hátralévő negyedórájában is gyors, eseménydús futballt produkált a két válogatott, de újabb gól nem született – és tíz percig a fordulás után sem.

Az 55. percben aztán Aaron Ramsey középre adott labdáját követően Hal Robson-Kanu pazar hátrahúzós csellel megbolondított három belgát, kapura fordult, és közeli lövéssel megszerezte a vezetést Chris Coleman csapatának. 2–1

Szinte felborult a pálya, olyan erővel támadtak a belgák, csakhogy hiába a nyomás, hiába a – nem mindig alap nélküli – büntetőkicsikarási kísérletek, nem sikerült az egyenlítés. Sőt Chris Gunter beadásából a hat perccel korábban becserélt Sam Vokes csúsztatott fejessel a harmadik walesi gólt is megszerezte a 86. percben, eldöntve a mérkőzést. Vokes több mint két év után talált be a kapuba újra válogatott mérkőzésen. 3–1

Az Eb-elődöntőbe története során először bejutó Wales Portugáliával találkozik szerda este. Legutóbb 1992-ben köszöntöttek a tornán újonc részvevőként elődöntőst, akkor Svédország került be hazai közönség előtt a négy közé.

(NSO)