Visszavonul a válogatottságtól az Európa-bajnokságon ihletett formában védő kapus.
Zoom
A szombathelyi születésű Király Gábor hatévesen mutatkozott be a Haladás utánpótláscsapatában, a felnőtteknél 1993-ban lépett pályára először. Öt évvel később már a válogatott mezét is magára húzhatta. Első mérkőzésén, Ausztria ellen tizenegyest védett, Magyarország idegenben verte 3-2-re nyugati szomszédját. Meccs utáni tévéinterjújában ugyanúgy elérzékenyült, mint tizennyolc évvel később, az Európa-bajnokságon tett nyilatkozata során. Ez csupán azért érdekes, mert Király soha nem volt az érzelmek embere, legnagyobb bravúrjait is sokszor faarccal vette tudomásul.
Több országban is kipróbálta magát klubszinten. A Herthában nyolc évig védett, a bajnokok ligáját is megjárta a berlini együtessel. A német szurkolók beválasztották az évszázad csapatába. Innen az angol élvonalba igazolt, a Crystal Palace-hoz, majd számos szigetországi gárdánál, egyebek között a West Ham Unitedben és az Aston Villában is megfordult, végül a Fulhamből igazolt haza Szombathelyre.
A válogatottba tizennyolc év alatt rengeteg szövetségi kapitánytól kapott meghívót. Utoljára Bernd Storcktól, ennek köszönhetően teljesült az álma: nemzetközi tornán, Európa-bajnokságon védhette a magyar kaput, mégpedig nem is akárhogy, igazi nemzetközi kedvenc vált belőle – és legendás mackóalsójából. Százhétszer viselte a nemzeti dresszt, többször, mint bárki korábban.
Király Gábort Magyarországon számos alkalommal választották az év kapusának, s a Bundesligában is elnyerte ezt a címet, Angliában második helyen végzett az év kapusának szavazásán. Szombathelyen kapusiskolát alapított évekkel ezelőtt.
A kapus kedden jelentette be honlapján, hogy meghozta a régóta fontolgatott döntést, és visszavonul a válogatottságtól. Így búcsúzott a szurkolóktól:
Sokszor hangoztattam, nekem a piramis csúcsa a nemzeti csapatban szerepelni, és amíg hívnak, addig szeretném a magyar válogatottat szolgálni. A motivációm és az elkötelezettségem most is megvan, de a profi labdarúgásban eltöltött 24 év – ebből 18 válogatottként – nem múlt el a testemben nyomtalanul.
A Haladásban végigjátszott tavalyi szezon után pihenés nélkül vágtam neki a nyári Európa-bajnokságra való több mint egy hónapos kemény felkészülésnek. Minden erőmet beleadtam, de közben a szervezetem jelezte, hogy itt a határ.
Maximalista vagyok, és maximális teljesítményt szeretnék nyújtani, azonban 40 esztendősen ez már klub- és válogatottszinten együtt nem megy.
Bernd Storck szövetségi kapitány az Európa-bajnokság után nekem adta a döntés jogát a folytatásról. Én úgy döntöttem, hogy nem lehet méltóbb a búcsú egy olyan Európa-bajnoki szereplésnél, amely igazi futball-lázat váltott ki, és rengeteg örömöt szerzett a magyar embereknek, és amely után ismét visszakerült a magyar labdarúgás az európai »nagyszínpadra«.
Mérhetetlenül hálás vagyok, hogy 107 alkalommal viselhettem a címeres mezt. Nagyon sok szeretetet, biztatást kaptam a szurkolóktól a 18 év alatt, köszönöm nekik.
Már csak a belém vetett bizalom okán is igyekszem az energiáimat a magyar labdarúgás szolgálatába állítani a jövőben is, a Szombathelyi Haladás játékosaként és a KirálySport vezetőjeként.
A válogatottnak pedig maradok feltétlen híve!
Király Gábor
(MNO)