Kiss Szilárd ügye – legalábbis ahogy az Index felgöngyölítette – már-már olyan, mint egy Guy Ritchie-film. Annak idején Vinnie Jones könyvében olvastam, hogy az említett rendező Blöff című filmjére sorban álltak a legnagyobb sztárok, mindenki részt akart venni benne. Zseniális forgatókönyvről volt szó, de kérem, olvassák el Kiss Szilárd telefonbeszélgetéseit és ügyeit! Szerintem Guy Ritchie sírva könyörögne (ha tudna róla) hősünk történetének megfilmesítéséért.

A Fidesz elindult a lejtőn, szekerük roskadozik az évek óta felhalmozott mulasztásoktól és bűnöktől. Nincs az a szekér, amely ezt a terhet elbírná, Tapolcán a tengely is törhet. Jó reggelt, Magyarország! Ébresztő, magyarok!

Elhúzódó válság – ez jellemzi a Fidesz és a kormány tevékenységét. Az internetadó bevezetésének kudarca, az amerikai kitiltási botrány, a párt és a kormány prominenseinek tisztázatlan eredetű vagyonosodása, az útdíj kivetése, az üzletek vasárnapi zárva tartásának kierőszakolása, a Simicska-gate, Habony Árpád szerepe, G. Fodor Gábor nyilatkozata, a Fidesz veszprémi választási veresége, amely a parlamenti kétharmad végét hozta el, a párton belül kiéleződő személyes háborúskodások, olyan ügyek, amelyben a korábban oly olajozottan működő kormányzati kommunikáció látványos kudarcsorozatot könyvelhetett el. A zavarodottságot és a bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében nem vázolta fel a válságkezelő lépéseket, nem ismerte el az elkövetett hibákat, hanem helyette harcra ösztökélte táborát egy tábor, egy zászló alatt.

Három, egymástól hangvételében, koreográfiájában, iránymutatásában teljesen eltérő beszédet hallhattunk. A „polgári Magyarországról” is három különböző értelmezést kaptunk.

A balliberális kormányok utcára engedték a pszichiátriai betegeket, a Fidesz pedig ott hagyta őket. Annak idején felháborodtak a Gyurcsány-kormány döntésén, majd ígéreteket is tettek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hiánya okozta űr betöltésére, végül semmit sem tettek. Az ön- és közveszélyes emberek utcán kóborlása és a kezelésük hiánya most a NAV egyik alkalmazottjának halálát okozta, de az elmúlt évek áldozatairól is hosszú listát lehetne készíteni.

Az évszázad megállapodásra készül az Európai Unió és az Egyesült Államok. A világgazdaság teljesítményének mintegy felét produkáló két blokk szabadkereskedelmi megállapodást hozna tető alá. A részletekről a tárgyaló felek teljesen titokban egyezkednek, pedig az az életünk majd’ minden területét érintené, sőt kihat hazánk és az egész európai kontinens szuverenitására.

A jelenlegi globális forgatókönyvek alapján a posztszovjet térség országainak csak két útjuk lehetett. Az első: Kína vagy az EU perifériájaként integrálódni. Vagyis mondjuk ki nyíltan: donorként darabokban és „kolonizációs mintaként” integráció nélkül, vagyis Kína nyersanyagtartományaként és Európa „kazánjaként” létezni. A második: saját hatalmi erő létrehozásáért harcolni Eurázsia központjában. Az Eurázsiai Unió egyike azon eszközöknek, amely képes létrehozni ezt a hatalmi erőt az EU és Kína gazdaságai között – mondta a Bar!kádnak adott interjújában Jurij Szolozobov politológus, az Oroszországi Föderáció Nemzeti Stratégiai Intézetének programigazgatója, aki nemzetközi kapcsolatokban szerzett szakértelmével a kazah kormány tanácsadójaként és az Eurázsiai Gazdasági Unió szakértőjeként vált ismertté.

„Bekövetkezett az, amit mindig el akartam kerülni: belesodródtam a politikába” – írja kormányzóvá választásáról Emlékirataiban vitéz nagybányai Horthy Miklós, akit 95 éve, 1920. március 1-jén iktatott be a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzói tisztségébe. Az egykori tengernagy 52 éves volt ekkor, 19 éve élt boldog házasságban jószáshelyi Purgly Magdolnával. Három kamaszt neveltek, mert Magda lányuk két évvel korábban, 1918-ban vörhenyben meghalt. A kormányzói tisztség azonban nem csak Horthy Miklósnak jelentett óriási felelősséget, mint az ország legmagasabb közméltóságának családja, szerettei is reflektorfénybe kerültek.

Az, amikor játszom, boldogságot jelent, ugyanis az az állapot, amibe az ember ilyenkor belekerül, rengeteg örömet és pozitív töltetet ad. Visszavisz abba a felszabadult gyermekkori állapotba, amit sokan a felnőtté válással elveszítenek. Megfigyeltem, hogy azok az emberek tudnak sikeresek lenni, akik a gyermeki, vagyis kreatív énükkel egészséges kapcsolatot ápolnak – mondta el a Bar!kádnak adott interjújában Pál László Bendegúz cirkuszi oktató, aki a cirkuszterápiát gyerekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt ajánlja.

Sepsiszentgyörgyöt azért szeretjük, mert a magyar szabadságvágy egyik bölcsője. Ki ne hallott volna Gábor Áron híres kijelentéséről, miszerint „lészen ágyú”. 1848 késő őszén a katonai vereségek hatására már csak Háromszék maradt magyar kézen. Ide szorult vissza az a mintegy 30 ezer székely népfelkelő, akik minden utánpótlás híján önellátásra kényszerültek. November 23-án Sepsiszentgyörgyön, a Honvédelmi Bizottmány akkori székházában gyűlésező háromszékiek egyértelmű választ adtak Puchner altábornagynak: nem adják meg magukat! A harci szellemmel tehát nem volt gond, nem úgy a fegyverellátással, amely probléma Gábor Áron hozzászólása után rögvest megoldódott.