Mire terjed ki a „forintosítási törvény”? (2015.évi CXLV. törvény)
1. Még élő, a pénzügyi intézmény és a fogyasztó (adós) között létrejött deviza alapú kölcsönszerződésre VAGY
2. A pénzügyi intézmény által felmondott deviza alapú kölcsönszerződésből eredő követelésre.
Ha a szerződést eredetileg megkötő pénzügyi intézmény eladta (engedményezte) a követelését, úgy arra csak akkor vonatkozik, ha a követelést megvásárló cég (engedményes) is az MNB pénzügyi felügyelete alá tartozó pénzügyi intézménynek minősül.
- Tehát a forintosítással érintettek:
- gépkocsikölcsönök
- nem jelzálog fedezetes személyi kölcsönök
Nem érintettek:
- ingatlan alapú – deviza alapú - jelzálogkölcsön-szerződések
- hitelkártya – deviza alapú – szerződések
- fizetési (folyó-) számlához kapcsolódó deviza alapú kölcsönszerződések
Mire köteles a pénzügyi intézmény?
1. Köteles 2015. december 15-ig az érintett élő deviza alapú kölcsönszerződést forint alapúra váltani és a jövőben fizetendő törlesztő részleteket tartalmazó táblázatot elkészíteni.
2. Köteles 2015. december 15-ig a felmondott szerződésekkel kapcsolatban devizában nyilvántartott követelését forintra váltani.
- a forintra váltás árfolyama: CHF alapú szerződés esetében – 256,5 Ft,
- a forintra váltás árfolyama: EUR alapú szerződés esetében – 309 Ft.
Hogyan változhat a forintosítással az adós fizetési kötelezettsége?
Várhatóan a havi törlesztések összege kb. 10%-kal csökkenhet, de ez csak akkor lehet igaz, ha a futamidő nem változik (ez utóbbi is változtatható lesz). Ha a futamidő csökken, akkor szinte biztos, hogy a törlesztő részlet –a forintosítás ellenére – emelkedik!
A bank által megállapítandó, 2015. december 15-től fizetendő új törlesztő részlet akár több is lehet a megelőző 3 hónap részleteinek számtani átlagának 115%-ánál, ha a további futamidő eléri a 12 évet!
Az új törlesztő részlet az előző havi részletek számtani átlagának 125%-ánál nem lehet több.
Mi a legfontosabb?
Az adós a pénzügyi szolgáltató (bank) által részére megküldött és forintra váltott módosítási szerződés kézhez vételétől számított 30 napon belül
- nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását (azaz a forintosítását) nem fogadja el! Erről ajánlott levélben kell a pénzügyi intézményt értesítenie és az adósnak ki kell jelentenie, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el és a közölt követelést nem ismeri el!
- Az adós jogosult arra is, hogy a deviza alapú kölcsönszerződést 30 napon belül írásban felmondja. Ez esetben a bank követelése egy összegben válik aktuálissá!
Ha az adós nem nyilatkozik írásban a módosított és forintosított szerződés elutasításáról 30 napon belül, úgy kell tekinteni, hogy a szerződés módosítását és a forintosítást elfogadta!
Miért nem célszerű elfogadni a forintosítást?
A forintosítás során a pénzügyi intézmény a törvény által előírt tartalommal elkészíti az új, módosított szerződés szövegét, amelyben már forintban kerül meghatározásra a fennálló tőketartozás, a fizetendő havi törlesztőrészlet és az ügyleti kamat.
Tartani lehet attól, hogy a pénzügyi szolgáltatók az általuk küldendő iratok között egy olyan nyilatkozatot is aláíratnak az adósokkal, amely tulajdonképpen egy „tartozáselismerő nyilatkozat” lesz. Ez azt jelenti, hogy az adós elismeri azt, miszerint a pénzintézet felé az új, forintban meghatározott összeggel tartozik a jövőben. Ezáltal a pénzintézet olyan helyzetbe kerül, hogy amennyiben az adós nem fizet, úgy a bank eredményes pert indíthat az adós ellen!
Ez esetben a „tartozáselismerés” ugyanis azt jelenti, hogy az adósnak kell bizonyítania azt, hogy nem tartozik a jelzett összeggel a pénzügyi intézmény felé. Egy peres eljárás során tehát megfordul a bizonyítási teher az adósok kárára.
A jelenlegi helyzetben – amikor még deviza alapú szerződésről van szó -, egy esetleges, a pénzintézet által indított perben a banknak kellene bizonyítania azt, hogy az adós egy érvényes és jogszerű szerződés alapján a megjelölt összeggel tartozik! Ezt a pénzügyi intézmény a deviza alapú kölcsönszerződés alapján nem tudja bizonyítani! Nem véletlen, hogy a bankok a gépkocsi hitelekkel és a személyi kölcsönökkel kapcsolatos követeléseik miatt jellemzően nem perlik az adósokat!
Ameddig a szerződések szerint az adósok deviza alapon tartoznak, addig a pénzintézeteknek kell bizonyítaniuk, hogy a kölcsönszerződések megkötése során a deviza alapú hitelezés árfolyam- és egyéb kockázatait teljes mértékben feltárták az adósok számára! Erre a gyakorlatban szinte soha nem került sor. Nem beszélve arról, hogy a gépkocsi hitelek esetében maguk a kölcsönszerződések érvényes létrejötte is erősen aggályos, ugyanis azokat – jellemzően – jogszerű felhatalmazás nélkül az autókereskedők írták alá.
Mindezen problémák azonban „eltűnhetnek” a bank számára, ha a forintosítás során az említett „tartozáselismerő nyilatkozatot” is aláíratják az adósokkal.
Az új Polgári törvénykönyv 6:26.§-a alapján még az sem kizárt, hogy az új forintosítási szerződés önmagában, az adós aláírás nélküli „tudomásul vétele” is tartozáselismerő nyilatkozatnak minősül egy esetleges peres eljárásban.
Javaslatunk tehát az, hogy mindenki alaposan tanulmányozza át a pénzügyi intézmény által november-december hónapok során küldendő új szerződéssel kapcsolatos iratokat! Célszerű írásban kifejezetten nyilatkozni a bank felé, hogy az adós a szerződés módosítását nem fogadja el!
Nagyon fontos megjegyezni még, hogy amennyiben a kölcsönszerződés deviza alapú marad, úgy továbbra is fennáll az árfolyamváltozás kockázata. Ugyanakkor ez esetben a pénzintézet gyakorlatilag minimális eséllyel tudja beszedni az általa nyilvántartott, irreálisan magas összegű követelést! Ezek után a pénzügyi intézménynek nem marad más esélye a tartozás bármekkora összegű érvényesítésére, csak az, ha hajlandó lesz megegyezni az adóssal!
További részletek a www.devizakolcson.hu honlapon olvashatók!
Vác, 2015. október 12.
Dr. Rosta Zoltán