Amíg 2005-ben Genfben a találmányi világkiállításon a zsűri aranyéremmel ismerte el a felfedezését, addig itt, Magyarországon elítélte a Fővárosi Törvényszék Horváth Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, aki mintegy 40 évig vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) szerológiai osztályát. A professzor a világon elsőként fedezte fel azt az anyagot, amivel hatékonyan gyógyíthatóak a szív- és érrendszeri betegségek. Találmányát eddig nem tudta engedélyeztetni, a szert saját magán próbálta ki, majd a híre szájról szájra terjedt, a világ minden tájáról jártak hozzá a „csodatévő” anyagért. Egyesek szerint az egyik legnagyobb gyógyszergyártó cég áll a meghurcoltatása mögött.
Zoom
Horváth István professzor a bíróságon (Fotó: Béli Balázs)
Horváth Istvánt, a koleszterin antigén antitest és a művér feltalálóját 1 év elzárásra ítélte 3 évre felfüggesztve a Fővárosi Törvényszék, emellett 6,1 millió forint pénzbírság megfizetésére is kötelezték az ítéletben emberen végezett kutatás szabályainak megsértése miatt. A professzor nem fogadja el a verdiktet, fellebbez.
Az ügy óriási port kavart, sokan úgy vélik, koncepciós eljárás folyik Horváth István ellen, ugyanis felfedezése nagyon sokaknak adott új életet. Ez az ügyészt nem érdekelte, vádbeszédében folyamatosan hangsúlyozta, a hatóság nem a szer hatásosságát vizsgálta, hanem azt, hogy a professzornak volt-e engedélye arra, hogy ezt forgalmazza. A bíró is ugyanezt emelte ki, ennek ellenére a tárgyalásokon, sőt még az ítélethozatalon is felrótták a professzornak, hogy az eljárás során nem adta ki az általa felfedezett anyag összetételét.
Az ítélethirdetésre várva többen azt beszélték, hogy az ügy mögött az egyik legnagyobb gyógyszergyártó cég áll, amely meg akarta vásárolni a szabadalmat, azonban Horváth professzor nem adta el nekik, hiszen azt szeretné, hogy találmánya magyar kézben maradjon, bosszúból a vállalat feljelentette az orvos-biológust.
Horváth István ügyvédje védőbeszédében hangsúlyozta, a bíróság ugyan megbízott egy orvosszakértőt az üggyel kapcsolatban, azonban tanúnak már nem voltak hajlandóak beidézni. Egyesek úgy vélik, azért, mert a védők ízekre szedték volna. Kiderült ugyanis, hogy a Horváth István által alkalmazott készítmény semmilyen, az emberi szervezetre ártalmas anyagot nem tartalmazott, az adalékokat bármilyen laikus megvásárolhatja. A védő azt is hangsúlyozta, Horváth István nem kísérletezett embereken, ugyanis a szer egy hosszú kutatás eredménye, fejlesztésre már nem szorult, csupán a bürokrácia útvesztője miatt nem kapta meg az előírt engedélyeket.
Az orvos-biológus egyébként senkinek nem adta be az anyagot, ezt mindenkinek magának kellett elintéznie, ráadásul az összes páciens figyelmét felhívta arra, hogy ennek forgalmazására nincs hatósági hozzájárulása. Az ügyvéd azt is közölte, sem az emberen végzett kutatást, sem a bűncselekmény fogalmát nem merítette ki Horváth István tevékenysége, hiszen a szer, amit feltalált nemhogy ártalmas lett volna a társadalom számára, hanem a magyar nép érdekeit szolgálja, hiszen évente 15 ezren halnak meg hazánkban olyan szív- és érrendszeri betegségekben, amelyeket ezzel az anyaggal hatékonyan lehetne gyógyítani. A védő felhívta a figyelmet, arra a szakmai és társadalmi összefogásra, mely a professzor védelmében született. Ugyanis az ellene folyó tárgyalásokon mindig hatalmas volt a közönség, sokan megjelenésükkel fejezték ki hálájukat Horváth Istvánnak.
Horváth István csak annyit mondott, hogy a felfedezése vagy magyar kézben marad, vagy sehol, biztosan nem viszi külföldre, nem adja külföldiek kezébe.
Hogy az MTA elítélni kívánt doktora mit fedezett fel a világon elsőként kutatásai során, miért szükséges és hasznos dolog a koleszterin, vagy hogyan piszkál bele a természet munkájába a telhetetlen gyógyszeripar, mind kiderül Sinkovics Szilvia cikkéből, mely a legfrissebb Barikádban teljes terjedelmében olvasható.