"A magyar zsidók auschwitzi deportálásáról nyílt kiállítás a bécsi Igazságügyi Palotában" címmel közölte az MTI tudósítását a Híradó. A tárlat a budapesti Holokauszt Emlékközpont korábbi magyar nyelvű kiállításának német nyelvű adaptációja, amelynek német nyelvű verzióját a bécsi magyar nagykövetség készíttette el a Miniszterelnökség támogatásával.
Perényi János bécsi magyar nagykövet ilyenkor kötelezően dagályos megnyitó beszédében elmondta: emlékezés nélkül nem lehet felülemelkedni a gonosz tetteken. A nagykövet aláhúzta: a történelmet nem lehet megváltoztatni, és a meggyilkolt zsidók életét sem adhatja vissza senki, így a vándorkiállításra éppen azért van szükség, hogy a szörnyű tettek ne merüljenek feledésbe.
 Perényi János |
A nagykövet emlékeztetett: a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét 2016 márciusáig Magyarország töltötte be. Az eredményeket összegezve elmondta: az egy éves elnökségi ciklus alatt hozzájárultak az IHRA láthatóságához, hiszen több mint száz rendezvényt szervezetek világszerte.
A nagykövet beszámolt arról is, hogy a magyar (?) elnökség alatt a "holokausztkutatás" megkönnyítése érdekében az uniós adatvédelmi rendelet szigorítását is megakadályozták. Szavai szerint ez az IHRA 15 fennállása alatt elért egyik legnagyobb siker. Ezen túl az IHRA két további taggal bővítette megfigyelő státuszban lévő országainak számát.
"Auschwitz Magyarország egyik legnagyobb temetője"
Szita Szabolcs a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója beszédében Auschwitzot Magyarország egyik legnagyobb temetőjének nevezte, hiszen magyarok (sic!) százezrei haltak meg a táborban. Kiemelte: a kiállítás a magyar zsidóság (sic!) és egyben az egyéni sorsok történetét is bemutatja. Beszédében hangsúlyozta: a történteknek arra kell figyelmeztetniük, hogy "hasonló rémtettek ne ismétlődhessenek meg".
 Egy látogató a "magyar zsidók" auschwitzi deportálásáról nyílt Falak, jelek, sorsok című vándorkiállításon a bécsi Igazságügyi Palotában 2016. június 16-án - a képek egyébként jópofák (MTI/Filep István) |
Új exportcikk
A tárlat a budapesti Holokauszt Emlékközpont korábbi magyar nyelvű kiállításának német nyelvű adaptációja, amelynek német nyelvű verzióját a bécsi magyar nagykövetség készíttetett el a Miniszterelnökség támogatásával.
A kiállítás a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt "elpusztításának" (értsd: munkatáborba szállításának - a szerk.) történéseit számos kép- és dokumentum anyaggal, egyéni és családi sorsokon keresztül mutatja be.
1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges munkatáborba szállítása Magyarországról. Az azt következő 56 nap alatt 437 ezer főnyi munkaerőt vittek el az országból a németek.
A százszor megcáfolt, de még mindig hivatalos holodogmatika tanítása szerint az utasok "kevés kivétellel a lengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenauba kerültek, ahol nagy többségüket órákkal az érkezés után gázkamrákban meggyilkolták".
Az ettől eltérő állításokat a törvény bünteti.
(MTI nyomán)
