Milovan Pisari, a holokutatással és -oktatással foglalkozó belgrádi központ képviselője a sajtónak a projekttel kapcsolatban kiemelte, hogy a vizsgálatok során Szerbiában tizenkettő, Horvátországban pedig három helyszínen találtak olyan tömegsírt, amelybe az 1941-es esztendő során kerültek zsidó, illetve cigány holttestek.

A kutatások során Szerbiában két olyan helyszínt is találtak - Rakovicát és Bubanj Potokot -, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Szerbiában és Délvidéken emellett Torontálalmás, Jajinci, Ledine, Deliblát, Újvidék, Nis, Leskovac, Kragujevac, Kraljevo és Szabács szerepel a helyszínek listáján. A horvát helyszínek Jadovno, Gospic és Pag városát érintik.

A projekt keretében minden helyszínről kétnyelvű – szerb és horvát, de kivételesen nem ragaszkodunk a magyarhoz – internetes oldal készül, amelyen minden vonatkozó dokumentumot, tanúvallomást, képet és történelmi szöveget közölnek. Emellett bemutatják azoknak az embereknek a reakcióit is, akiknek nincs véleményük a tömegsírokról, illetve elutasítják azok létezését. “A projekt lehetőséget biztosít arra, hogy az elfeledett helyszíneket egy digitális platformon mutassuk be, és ilyen módon a régióban és külföldön is mindenki számára elérhetővé tegyük” – jelentette ki Milovan Pisari a projektismertető sajtótájékoztatón.

Aleksandar Gaon, a szerbiai zsidó közösségek szövetségének képviselője azt állította, hogy a második világháború előtt mintegy 34 ezer zsidó élt Szerbia területén, a zsidó lakosság 84-88 százaléka a háború idején azonban életét vesztette.

A Kivégzőhelyek – A holokauszt első szakasza Szerbiában és Horvátországban címet viselő projektet a szerbiai zsidó közösségek szövetsége, a belgrádi központú, holokutatással és -oktatással foglalkozó központ, valamint a fiumei egyetem bölcsészettudományi kara készítette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA), valamint a szerb kulturális minisztérium támogatásával.

(MTI nyomán)