India hétfőn sikeresen fellőtte első űrsiklómodelljét, ezzel csatlakozott az újrahasznosítható járművek kifejlesztését célzó versenyhez.
A méretarányos, szárnyas sikló a sriharikotai űrkikötőből indult útnak, magyar idő szerint hajnali fél négykor.
A normál űrsikló méretének egyhatodával rendelkező jármű a várakozások szerint 70 kilométeres magasságba jutott, majd tíz perccel később a Bengáli-öbölben csobbant a tengerbe. Az indiai szakemberek szerint a misszió sikeres technológiai demonstráció volt.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) a szárnyakkal ellátott RLV-TD-t (Reusable Launch Vehicle) csupán egymilliárd rúpiából, mintegy 14 millió dollárból fejlesztette ki.
 India első, többször használatos siklójának méretarányos modellje a Vikram Sarabhai Űrközpontban, március 30-án (Fotó: Getty Images) |
A hétfői tesztmisszió fontos lépés volt a jövőben műholdak felvitelére képes, többször használatos űrsikló kifejlesztése felé. India nehéz versengéssel néz szembe, többek között azokkal a cégekkel szemben is, amelyek a NASA űrsiklóprogramjának 2011-es nyugdíjazása óta saját rakétákon és űrhajókon dolgoznak.
Az újrahasznosítható rakéták jelentősen csökkentenék a költségeket és a hulladék mennyiségét az űriparban, amely jelenleg több millió dollárt veszít a kilövések során leválasztott alkatrészek miatt.
Az Elon Musk alapította SpaceX és a Jeff Bezos tulajdonában lévő Blue Origin már sikeresen el is végezte saját tesztjeit.
Az ISRO viszont abban reménykedik, hogy saját űrsiklójával beléphet a más országok kifejlesztette műholdak felbocsátását biztosító ipari szektorba. Úgy hiszik, körülbelül egy évtized alatt ki tudják fejleszteni az űrsiklót.
India 2013-ban került a címlapokra, amikor sikeresen fellőtte Mars-szondáját. A misszióra csupán 73 millió dollárt költött, míg a NASA-nak a Maven marsi szonda 671 millió dollárba került.
(Híradó - AFP)
