A világ egyik vezető űrhatalma, Oroszország ismételten bizalmat szavazott a magyar űrtechnológiának és űrmérnököknek. 2017 februárjában a magyar és az orosz kormány megerősítette egyezményét a világűr békés célú felhasználásában.

Ez pedig lehetővé tette, hogy három olyan projektbe kapcsolódjon be Magyarország, amely a közös kutatások eredményeképpen a Föld plazmaszférájának vizsgálata terén alapvetően új tudományos ismereteket adhat az űridőjárással kapcsolatban – hangzott el az M1 – Minden tudás című műsorában.

Ferencz Orsolya az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa a műsorban kifejtette, Magyarország és Oroszország között több évtizede van nagyon sikeres űrkutatási együttműködés, amire az űripar számos fejlesztése is alapul.

A műholdak, amelyekre most ezek a tudományos programok készülnek, a Föld felső légkörének, a plazmaszférának a tanulmányozásával, részben a földi villámtevékenységnek az elektromágneses hatásait fogják mérni, részben a Nemzetközi Űrállomásra kihelyezett mérőműszerekkel a felső légkör állapotát vizsgálják, és ilyen módon döntő fontosságú adatokat szolgáltatnak a most fejlődő forradalmian új tudományterület, az űridőjárás keretében – magyarázta.

Ez azért fontos, mert az emberiség a bioszféra része, de ezen túlmenően létrehozta a technoszférát is, aminek szintén része, és ma már annyira fontos az űrszegmens mindennapi életében, hogy megkerülhetetlen a kozmikus hatások vizsgálata.

Solymosi János a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. űrtechnológiai igazgatója a műsorban elmondta, kompetenciájuk a fedélzeti űrtávközlő berendezések készítése. Ennek az egyik legnagyobb presztízsértékű és műszaki-tudományos szempontból legnagyobb horderejű projektje, amit 2014-ben helyeztek üzembe, a Nemzetközi Űrállomás Zvezda moduljának külső felszínén. Olyan kommunikációs berendezés, ami elősegíti, hogy az űrállomás folyamatosan kapcsolatot tudjon tartani a földi irányító központtal – magyarázta.

Mindennek létfontosságú jelentősége van, miután emberek élnek fent az űrállomáson. A komplexum 400 kilométeres magasságban kering, 90 percenként kerüli meg egyszer a Földet. Egy földi pontból nézve ez azt jelenti, hogy körülbelül 6-10 percig látható egy adott lokációban, vagyis ennyi ideig lehet kommunikálni vele.

A szakember hozzátette, ezt a hátrányt kiküszöbölendő, az oroszok is felküldtek három geostacionárius, tehát a Földről állandóan azonos pozícióban látszó reléműholdat, ami oda-vissza továbbítja az adásokat. A magyar berendezés nem lefelé sugároz a Földre, hanem először egy 36 ezer kilométeres pályán lévő, úgynevezett reléholdra. Ezek a műholdak továbbítják oda-vissza az adást a Földre – magyarázta.

Az új, Trabant névre keresztelt orosz-magyar műhold forradalmian új, eddig nem látott, nagy felbontású plazmafizikai méréseket hajt végre a Föld közvetlen környezetében. A tesztelés már zajlik, és még ebben az évben felküldik az űrállomásra.

A magyar űrkutatás 1946-ban indult, amikor saját fejlesztésű radarral sikeresen megmértük a Föld-Hold távolságot. Az Interkozmosz programban a kezdetektől kiemelkedően aktív szerepet játszottak a magyarok és az orosz űrkutatás egyik legfontosabb partnerévé tették Magyarországot. A magyar űrkutatás és űripar tudománypolitikai és nemzetgazdasági jelentősége igen nagy. Magyarország űrkutatási pozíciója most tovább erősödhet nemzetközi viszonylatban is.

(Híradó)