Bioaktív hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő a Debreceni Egyetemen (DE) egy 2017-ben kezdődött és most befejeződött kutatási program keretében - közölte az intézmény sajtószolgálata az MTI-vel.
Közleményük szerint a közel 630 millió forint pályázati forrásból, négy év alatt megvalósított projekt során az egyetem kutatói a mikrobiom speciális vizsgálatait és kutatását végezték el haszonállatokon, a kutatásban az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszer-tudományi és környezetgazdálkodási kara, illetve az általános orvostudományi kar vett részt.
A kutatás időszakában a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar által nagy mennyiségben termelt melléktermékek - paprika-, paradicsom-, meggy és szőlő passzírmaradványok - további feldolgozásával magas hatóanyag-tartalmú, bioaktív komponensekben gazdag takarmányadalékokat állítottak elő.
Ezek az élelmiszeripari melléktermékek nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív elemeket - karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin - tartalmaznak, amelyeknek jótékony élettani, immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, antiallergén, rákellenes hatása van. Egy részüket az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvenni - ismertették hozzátéve, hogy e passzírmaradványok ugyancsak gazdagok a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontos összetevőkben is.
A programban a kutatók átfogóan tanulmányozták a kísérleti állatcsoportok - broiler csirke, sertés, ponty - élettani paramétereit, és a bélsárminták metagenomikai jellemzőit. Ezek alapján javaslatot tudnak tenni arra, hogy milyen paramétereket kell mérni az állatok véréből és bélsármintáiból, amelyek jól mutatják a szervezet egészségi állapotát.
Ezen túlmenően mérési eljárást tudnak javasolni, amely akkreditálható lesz a mérő laboratóriumok számára - közölte az egyetem.
Hozzátették: az eredmények azt mutatják, hogy ki lehet dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely jól alkalmazható a nagyüzemi állattartás során az egyes állatcsoportok egészségi állapotának felmérésére.
Mindez lehetőséget teremt a legyengült immunrendszer aktiválására, ezáltal a fertőzések, gyulladások kialakulásának megelőzésére, amivel minimálisra lehet csökkenteni az antibiotikum-használatot, de akár teljesen antibiotikum-mentesen is fel lehet nevelni nagyüzemi körülmények között az állatokat - ismertette az egyetem a kutatás eredményeit.
(MTI)