Szalai Máté kiemelte: ez egy hálózat, becslések szerint Szíriától Franciaországig minden egyes elkövető mellett több tucat segítő állhat. Ezt a hátteret a múlt novemberi párizsi merényletek óta sem sikerült felkutatni. A szakértő szerint Európában és a schengeni térségben nagyon nehéz szétválasztani az egyes országok fenyegetettségi szintjét. Ezzel együtt bebizonyosodott, hogy az országok biztonsága szorosan összefügg, ezért fontos, hogy a nemzeti hatóságok, szolgálatok hatékonyan tudjanak együttműködni.

A KKI szakértője kitért arra is, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet 2015 második felében stratégiát váltott. Eddig is voltak Iszlám Állam-hálózatok Európában, de nem követtek el merényleteket. Elsődleges céljuk a rekrutációs tevékenység fenntartása volt, hogy francia és belga állampolgárokat vigyenek Szíriába és Irakba harcolni. Mostanra viszont a toborzás helyett a terrorista merényletek végrehajtása vált elsődlegessé - tette hozzá.

Szalai Máté tévesen pozitívnak nevezte, hogy a közbeszédben a brüsszeli robbantások után a terrortámadásokat rendészeti kérdésként kezelik, nem pedig civilizációk összecsapásaként. A szakértő a keresztény és muszlim világ efféle szembeállítását kártékonynak nevezte. Mint kiemelte, ha az a kép alakul ki Európában, hogy az iszlám nem része a kontinensnek, a muszlimok már eleve meglévő gyökértelenség érzése megerősödik. Ha az emberek azt mondják, hogy nem fogadjuk be a muszlimokat, akkor keresnek más befogadó közösséget, amely könnyen lehet egy terroristahálózat - fejtette ki hibás elméletét a szakértő.

(Híradó nyomán)