A Jobbik komlói szervezetének közleménye:
Mint az köztudomású, az állam áprilistól átvállalja a kórházak mintegy 70 milliárdos adósságállományát. Az egészségügyi tárca szakmai programja mellett valamennyi kórház tervezetet készített. A komlói kórház is elkészítette a tervezetét, melyben szerepelt a sikondai szanatóriummal való összevonás.
Dr. Tánczos Frigyes Attila, a Komlói Egészségcentrum főigazgatója előzményként elmondta, hogy a Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatóriumnak december körül jelezték fenntartói, hogy nehézségekbe ütközik további fenntartása, így megoldásként adódott a Komlói Egészségcentrumhoz való integrálódás.
Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselő az állami intézmények működési adataihoz hozzáférten a kórház ügyeit vizsgálta, az integrálódásra vonatkozólag azonban semmiféle írásos dokumentumot nem talált, kérdésére a fenntartók határozottan cáfolták, hogy efféle jelzés, illetve megkeresés történt volna.
Dr. Tánczos Frigyes meggyőződése, hogy az 56%-os kihasználtsággal működő sikondai intézmény helyzetét és az ellátás színvonalát is erősítené az integráció. A szanatórium működési adataiból azonban tisztán kiolvasható, hogy az intézmény kiválóan működik, adósságuk minimális, és az ellátás színvonala kitűnő. Dr. Török Krisztina, a szanatórium volt igazgatója külön kiemelte a sikondai szanatórium stabil működését, költséghatékony gazdálkodását, mellyel példát mutattak az intézményrendszer valamennyi résztvevője számára.
Nehezen magyarázható ezek után, hogy miért is kellene egy önállóan is kitűnően és sikeresen működő intézményt összevonni egy folyamatosan sok százmilliós adósság terhét cipelő kórházzal. Aki nem tudja – vagy nem is akarja jó gazda módjára normálisan, adósság felhalmozása nélkül működtetni a kórházat, az az összevonás után egy csapásra megváltozik, és a komlói kórház etalonná válik az intézmények közt? Vagy talán máshol kellene keresni a magyarázatot?
A fentiek alapján dr. Tánczos Attila pontatlansággal tarkított „adatai” elfogadhatatlannak bizonyulnak. A kérdés továbbra is fennáll: miért akarnak minden áron egy folyamatosan a csőd szélén táncoló, sok százmilliós adóssággal küzdő kórházat egy a fenntartója szerint is kiválóan működő intézménnyel összevonni? Esetleg a Budapestre tervezett új, igen beszédes „Sión – hegy” elnevezésű fizetős magánkórházzal kapcsolatos (ahol mozgásszervi műtétekre is kívánnak szakosodni, és műtét után három nappal el kívánják bocsájtani a beteget), műtét utáni rehabilitációra alkalmas magánszanatórium képe sejlett fel valahol a távoli vágyálmokban?