Egy francia ásatáson előkerült Neander-völgyi csontmaradványok elemzéséből egy új tanulmány szerzői arra következtetnek, ezek az ősemberek különös rituáléval temették el halottaikat, esetleg az is felmerülhet, hogy előfordult náluk a kannibalizmus.
A kutatók a franciaországi marillaci feltáráson 1967 és 1980 között előkerült két felnőtt és egy gyermek mintegy 57 ezer éves maradványait vizsgálták. Megállapításuk szerint az elhunytak csontjai vágás, ütés és darabolás nyomait viselik magukon - idézte a Science Daily ismeretterjesztő portál az American Journal of Physical Anthropology folyóiratban publikált tanulmányt.
Neander-völgyiek maradványain ilyen jellegű beavatkozást korábban is találtak, de továbbra sem tudják, hogy megették-e a halottakat vagy egy ceremónia nyomait viselik-e a maradványok.
Zoom
A Poitou Charentes régióban fekvő Marillacnál folytatott ásatásokon talált Neander-völgyi maradványok és állatmaradványok, valamint pattintott kőeszközök arra utalnak, hogy egykor az ősember vadászterülete lehetett ez a vidék. A kutatókat azonban meglepte, milyen sok emberi csontmaradvány került elő, ezeket eddig nem vetették alá elemzésnek.
Három Neander-völgyi egy-egy megkövesedett csontmaradványának elemzését ismertetik. A vizsgálat megállapította, hogy a csontokon nagyon röviddel tulajdonosuk elhunyta után végeztek beavatkozást. A tanulmány vezető szerzője, Maria Dolores Garralda madridi professzor, a Bordeaux-i Egyetem kutatójának magyarázata szerint egyes Neander-völgyi csoportok röviddel elhalálozása után feldarabolták, széttépték a gyermek vagy felnőtt testét.
A Neander-völgyi gyermek combcsontjából fennmaradt töredékből megállapítható, hogy 9-10 éves korában hunyt el. A csontdarabon két vágás nyoma látszik, ezek akkor keletkeztek, mikor nem sokkal halála után a csontot feldarabolták. Garralda szerint állatharapásra utaló bizonyítékot nem találtak.
A két felnőtt csontjainak maradványai hasonló és egyéb beavatkozásra utaló nyomokat viselnek. Az orsócsonton - feltehetőleg egy férfi maradványa - szintén vágás nyoma látható, amely már a halál után keletkezett. A másik felnőtt szárkapocscsont-darabjának mindkét végén törés látható, de ütések nyomát is felfedezték. Ezeken a csontmaradványokon sincs nyoma ragadozók fogaitól származó sérülésnek.
A tudóscsoport nem talált magyarázatot arra, hogy miért viselik a csontok a darabolás, ütés, vágás nyomát. Feltételezésük szerint egy rituálé részeként került sor erre, esetleg kannibalizmusról lehet szó, amelynek gasztronómiai okai voltak, vagy egyszerűen rákényszerítette őket az élelemhiány. A kannibalizmus hipotézisét azonban nagyon óvatosan vetették fel, mivel a feltáráskor sok állati csont is előkerült, és ezek az állatok a Neander-völgyiek táplálékul szolgálhattak.
Számos európai ásatáson előkerült Neander-völgyi maradványon megfigyelhetők ezek a beavatkozások, azt azonban nem lehetett igazolni, hogy az ősemberek emberhúst fogyasztottak volna - jegyezte meg Garralda.
(MTI)