Budapesten a 11-es autóbusz Nagybányai úti végállomásától a zöld jelzésen elindulva jó negyedórás gyaloglással elérjük a Látó-hegyen, régebbi nevén Gugger-hegyen épült Árpád-kilátót, amelynek panorámáját a múlt század '80-as éveiben elrabolták tőlünk a gátlástalan elvtársak. A Látó-hegyet a Pest-Budán hajdanában többséget képező, a fővárost nem csak lakó, hanem föl is építő, fölvirágoztató németek Gugger-hegynek nevezték. A magyarok is sokáig annak nevezték, amíg valakinek eszébe nem jutott, hogy magyarosítsa Látó-hegyre. Az irodalmi német "gucken" azt jelenti, hogy "kandikál", "leselkedik", "kukucskál", vagy ahogyan a székelyek mondják, "kukucsál". Innen van a "Gucker" vagy másképpen a "kukker" szó is, amely magyarul "látcsövet", "távcsövet" vagy "kukucskálót" jelent. A Látó- vagy Gugger-hegyről jól lehet (pontosabban: lehetett) kukucskálni, messzire ellátni, ezért nevezték el népies német kiejtéssel Guggerbergnek, azaz Gugger-hegynek.

A Gugger-hegy platójának délkeleti pereméről szemünk elé táruló jó kilátást figyelembe véve Budapest Székesfőváros vezetősége 1929-ben Friedrich Lorándot, a korszak neves műépítészét megbízta egy kilátó tervezésével. (Friedrich Loránd tervezte a többi között a manapság panelházakkal körbevett óbudai evangélikus templomot, illetve készítette el az 1944-45-ös ostrom idején szinte teljesen lerombolt Bécsi kapu téri evangélikus templom újjáépítési tervét - H. J.) A székelyes, bizonyos tekintetben Kós Károly építészeti stílusára emlékeztető, részben fedett teraszos, archaizáló, terméskőből emelt Gugger-hegyi Árpád-kilátó, vagy más néven Árpád-pihenő mintegy megkoronázza az alatta elterülő Csatárka nevű városrészt. A kilátó délkeleti terasza nyitott, míg az északnyugati fedett. Az építmény tetejét eredetileg nem bádog, hanem nádból készített zsúpfedél borította. A korbeli fényképek tanúsága szerint a kilátó középen kiugró toronyszerű épületelemét kúp alakú zsúptető fedte, amelynek csúcsán fagerendák egy újabb, ám kisebb kúpot támasztottak alá. Mondhatnánk úgy is, hogy kúp kúp hátán. Manapság azonban szögletesített, ízléstelen bádogtető fedi a hajdanában a székely népi építészetet Budapestre átálmodó kilátót.

A Gugger-hegyi Árpád-kilátó több mint fél évszázadon keresztül szolgálta a főváros szépségeiben gyönyörködő magyarokat és az idegen turistákat, egészen addig, amíg a múlt század '80-as éveinek végén a létező szocializmus egyik legvisszataszítóbb figurája, Czinege Lajos, "a disznópásztorból lett honvédelmi miniszter", pontosabban annak József (Dodi) nevű fia ki nem szemelte magának a közvetlenül az Árpád-kilátó alatti, attól alig 30-40 méteres távolságra levő telket, amelyre emeletes házat épített. Az Árpád-kilátó tetővel fedett, középső részén állva a kádervilla felső része teljesen eltakarja a kilátást keleti és északkeleti irányban. De hogy a panorámát csodálókat túlságosan ne bosszantsa föl az elvtársak emelte épület látványa, a Pilisi Parkerdő Zrt., a terület kezelője (vagy talán a Budapesti Erdészet) egyszerűen nem irtja ki a kilátó és a kádervilla közti, mintegy 30-40 méter szélességben elburjánzott bokrokat, fákat. Magyarán: a szintkülönbség miatt mára az épület fölé nőtt fák leveles lombjától szinte alig látjuk azt, amitől a panorámát nem látjuk - Czinege elvtárs villáját és a valószínűleg hasonszőrű új tulajdonosok mozgását.

A Gugger-hegyi Árpád-kilátó alatt azonban lehetett úgy is építkezni, hogy nem vették el a panorámát. Persze mindez még a háború előtt volt, amikor nem disznópásztorok irányították az országot. Nem sokkal a kilátó 1929-es átadása után, nagyjából a panorámát manapság eltakaró kádervilla helyén, vagy attól kissé balra megépült a két háború közti Budapest egyik híres vendéglátóipari intézménye, a Guggerhegyi kioszk, nyári vendéglő és ajándékbolt. (A kioszk perzsa-török eredetű szó, amely a többi között villaszerű, fedett épületrészből is álló, tágas kerthelyiséggel rendelkező vendéglátóipari létesítmény, étterem vagy cukrászda - H. J.) A Guggerhegyi kioszk lapos teteje viszont nem takarta el a panorámát az Árpád-kilátóról szemlélődők elől keleti és északkeleti irányban. A kioszk az 1950-es évek végén leégett...

A múlt század '80-as éveinek végén, amikor már szabadabban lehetett újságot írni, a Czinege-ház és a közvetlen közelében álló többi kádervilla építését kitüntető figyelemmel kísérte a korabeli sajtó, tévériportok is voltak, ám az ügyet szép lassan elfelejtették, s azóta már senki nem foglalkozik az Árpád-kilátó panorámáját elraboló komcsi gazemberekkel. Ma már mindenki hallgat róla, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy az 1956-os forradalmat leverő, véreskezű politikus fia megfoszthatta az embereket hazánk egyik legszebb panorámájától. A rendszerváltásnak nevezett paródia óta eltelt negyed évszázad folyamán nem akadt egyetlen felelős budapesti városvezető, aki felülvizsgálta volna azt, hogy milyen jogon adtak ki a múlt század '80-as éveinek végén építési engedélyt emeletes ház fölhúzására az Árpád-kilátó tövében. Ma már a sajtó sem foglalkozik vele. Mivel mindenki befogja a száját, hallgat a kilátó panorámájának elrablásáról, a tettesek kilétéről, így csak találgatások vannak arról is, hogy a nagyközönséget ennyire arcátlanul megkárosító lakóház tulajdonosa ma már nem is a Czinege-fiú, sőt az épület azóta már többször is gazdát cserélt.

Az Árpád-kilátó faszerkezetét 2013-ban fölújították, de továbbra is meghagyták az ízléstelen bádogtetőt. A 2013 novemberében megejtett ünnepélyes átadáson jelen volt Láng Zsolt, Budapest II. kerületének fideszes polgármestere, ám sem neki, sem az eseményről tudósító médiának nem tűnt föl, vagy legalábbis hallgattak róla: 1. A Czinege-ivadék építette kádervilla továbbra is eltakarja a kilátást keleti és északkeleti irányba. 2. A kilátót tervező Friedrich Lorándnak, a Budapesti Műegyetem ókori és újkori építészeti tanszéke hajdani tanárának, a két világháború közti korszak neves műépítészének a nevét az újrafaragott emléktáblába is hibásan vésték bele. A tábla megrendelése előtt csak föl kellett volna lapozni a Magyar Életrajzi Lexikont vagy a Művészeti Lexikont, s akkor helyesen írták volna a jeles műépítész nevét. Az Árpád-kilátó tervezője ugyanis nem "Fridrich Lóránt", hanem Friedrich Loránd.

Megértjük azt, hogy a Demszky Gábor nevével fémjelzett szoclib korszakban szóba sem jöhetett Budapesten a Czinege-féle elvtársak építési engedélyeinek és egyéb gaztetteinek felülvizsgálata, vagy - horribile dictu - a közérdeket ilyen durván sértő épületek lebontása. De az már érthetetlen számunkra, hogy a magát a pártjához hasonlóan nemzetinek, kereszténynek és elszámoltatónak nevező fideszes Tarlós István főpolgármester, vagy Láng Zsolt Budapest II. kerületének polgármestere az elmúlt öt esztendő folyamán miért nem vizsgáltatta ki az Árpád-kilátó alatti kádervilla építési engedélye kiadásának körülményeit.

Hering J. - Kuruc.info