A hellodelsomogy.hu interjút készített Ander Balázs országgyűlési képviselővel a szombati horvátországi útjáról.
Helló: Ismét tevékenyen tellett a szombati napja, hiszen információink szerint a Jobbik képviseletében Horvátországban járt.
Ander: Immáron negyedik alkalommal emlékeztünk horvátországi horvát barátainkkal és ottani magyar testvéreinkkel az egykor Kelet-Szlavóniában zajló, véres tragédiákkal terhelt, szerbek ellen vívott hősies honvédő háborúra.
 |
Helló: Talán szélesebb körben is ismert, hogy 1991-ben a Nyugat által magára hagyott Horvátország területén igen véres harcok folytak.
Ander: Amiből az ottani magyarlakta települések, például Kórógy és Szentlászló sem maradhattak ki.
Helló: A horvátok természetesen függetlenedni akartak a szerb dominanciájú, elnyomó Jugoszláviától. Érdekes azon elgondolkodni, hogy míg a magyarokkal több, mint 800 évig éltek egy korona alatt, addig a „testvéri” szerbekkel csak 1918-1941 és 1945-1991 közötti periódusban bírták az együttélést. Ennek bizonyára komoly oka volt.
Ander: Persze az Európa egyik legerősebb hadseregét felvonultató Belgrád nem egykönnyen mondott le az uralma alatt tartott területekről. A vadállati brutalitások elkövetésére képes csetnikekkel kiegészülve iszonyatos vérfürdőket vittek véghez.
Helló: Kikkel emlékezett szombaton az áldozatok és a hősök előtt fejet hajtva?
Ander: Magyarországról Zagyva Gyula – korábbi jobbikos országgyűlési képviselő – és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom számos tagja érkezett még, horvát részről pedig a Horvát Tiszta Jogpárt vezetősége jelent meg az eseményen.
 Szentlászlói falukép szerbek által szétlőtt házzal |
Helló: Mi volt a pontos program? Hogyan néz ki egy ilyen megemlékezés?
Ander: Először a kórógyi háborús emlékműnél gyújtottunk gyertyát, tisztelegve az áldozatok emléke előtt, majd egy horvát-magyar barátságot hirdető transzparenst a menetoszlop élén kifeszítve, a szerbek lakta Palacsán keresztül, átvonultunk a szerbek által a háborúban földig rombolt Szentlászlóra.
Helló: Ez az a Szentlászló, amiről azt olvasni, hogy a horvát hadsereg mellé álló falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken és ennek meg is lett a következménye, hiszen 1991. őszén a Jugoszláv Néphadsereg aknavetőkkel és ágyúlövedékekkel lerombolta a szentlászlói templomot és a házak 96%-át. E települést védelmezték a háborúban Rózsa-Flores Eduardo és harcostársai.
Ander: Igen. A földig rombolt Szentlászló egyébként 1998 nyaráig lakatlan maradt, de 1995-ben sikerrel járt a horvát Vihar hadművelet, amit a területek felszabadításáért vívtak, aztán itt is megindult a családi házak újjáépítése, ami a falubelieket hazatérésre buzdította.
Helló: Egész nap esett az eső. Ön is a menettel gyalogolt a kettővel arrébb fekvő faluba?
Ander: Persze. A Jogpárt elnökével elől haladva vittük a transzparenst. Még jól is esett egy kis mozgás a sok parlamenti ücsörgés mellett. De nem kell ezt felfújni. A védőknek lehetett csak igazán nehéz dolguk.
 Bevonulás Szentlászlóra |
Helló: És mi történt Szentlászlón?
Ander: Az 58 nevet tartalmazó emlékműnél sor került a koszorúzásokra, illetve itt hangzottak el a beszédek is. Majd a falu veteránjai által szervezett, kötetlen eszmecserékkel tarkított vendéglátás után Vukovárra mentünk.
Helló: Vukovár is tragikus hírnevet szerzett magának a délszláv háborúban. A várost 1991. augusztus 26-án fogták körbe a szerb csapatok, a horvát védők november 18-áig védték hősiesen a várost. A harcokban 7500 horvát katona esett el, de a horvát hadsereg időt nyert az újjászervezésre. A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. A város elfoglalása után a szerbek a kórház alagsorában élő embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovčara faluba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták…
Ander: Pontosan így történt. A katonai temetőben szintén elhelyeztük a koszorúnkat, és gyertyát gyújtottunk az elesettek emlékére.
 Koszorúzás a vukovári katonai temetőben |
Helló: Ezzel ért véget a szombati program?
Ander: Ezután még ellátogattunk a város hatalmas, és rengeteg látványosságot kínáló hadtörténeti múzeumába, ahol hihetetlenül érdekfeszítő tárlatvezetésben lehetett részünk egy egykor – 21 éves fejjel – Magyarországról a szentlászlóiak segítségére siető, és a háborúban a horvátok oldalán harcoló veterán jóvoltából. Kíváncsian hallgattuk az egyes fegyverekhez, harcjárművekhez fűzött szakértő kommentárjait. Már korom sötét volt, amikor otthagytuk a hadtörténeti múzeumot, és visszaindultam Barcsra.
Helló: Köszönjük a részletes beszámolót!
Ander: Szívesen állok máskor is a rendelkezésükre!
Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő Szentlászlón elmondott megemlékező beszéde itt olvasható.
