Kicsattanó izmok, két méter feletti magasság, többmázsás test. A hidegvérű lovak – bár évszázadokon át cipelték hátukon a páncélos lovagokat – a legszelídebb állatok közé tartoznak. A középkor tankját - lovasával ellentétben - békés, türelmes természete tette igazán hatékony harci eszközzé, elég csak arra gondolni, hogy a talpig vasba öltözött harcosokat zokszó nélkül cipelte Párizstól egészen Jeruzsálemig. A hidegvérű lovak a második világháborúig igavonó, teherhordó állatként szolgáltak, a gépek azonban a parasztudvarokról is kiszorították őket. A fajtakör kis híján teljesen eltűnt. Ma viszont ismét újjáéledően van a lótenyésztés.

A hidegvérű lovak azonban nemcsak társállatnak ideálisak, az ízük is kiváló. A lóhúsfogyasztás sokaknak szentségtörésnek tűnik, de tudni kell, hogy a Magyarországon tartott lovak egy része is a fazékban végzi. Olaszországban, a Benelux államokban, Franciaországban kifejezetten kedvelik a lovat, már csak azért is, mert a lóhús, amellett, hogy alacsony koleszterintartalmú, jóval omlósabb, mint például a marháé, és ez az idős állatokra is igaz. A húslótenyésztésről, a lóvágásról ugyanakkor nálunk gyakran a szakemberek sem szívesen beszélnek, pedig nem ártana itt sem az átláthatóság.

Húslótenyésztés Magyarországon nincs, a vágásra szánt lovak általában azok közül az egyedek közül körül kerülnek ki, amelyek nem érik el a tenyésztési célokat – magyarázza Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérűló-tenyésztők Országos Egyesülete társadalmi elnöke. Ezeket az állatokat legtöbbször más módon hasznosítják, majori munkákban, haszonlóként, családi kedvencként vagy egyéb területen (sport, fogat), ha pedig erre sem alkalmasak, előbb-utóbb lóhús lehet belőlük. A szervezett lóhústermelés lehetőségeit mindazonáltal kevéssé tudjuk kihasználni, nincs tudatos termelés, ezért cél lehet egy olyan termési egységet létrehozni, amely például az értékesítést megszervezi – körvonalazza a szakember.

Magyarországon körülbelül 60 ezer ló van, 7-10 százalékuk, 2000-5000 állat kerülhet vágóhídra, az így feldolgozott mennyiségnek azonban itthon csak töredéke fogy csak el, a lóhús alig néhány magyarországi étterem étlapján szerepel, Európa más országaiban (Olaszország, Belgium, Franciaország, Németország, Oroszország) és Európán kívül (Kína, Mexikó, Japán, Kazahsztán) viszont számottevő a fogyasztás. Ha pedig a lótenyésztést állattenyésztési ágazatnak tartjuk, nem biztos, hogy minden esetben az érzelmeknek kell dominálniuk - teszi hozzá Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérűló-tenyésztők Országos Egyesülete társadalmi elnöke.

(Kossuth Rádió)