Gondok lesznek a magyar hajóstisztképzéssel, ha nem változnak a hiányszakma oktatásának jelenlegi feltételei. Jelenleg technikusi és szeptembertől középiskolai hajós oktatás zajlik, felső szintű képzés nincs, de az előbbiek színvonala is veszélybe kerülhet, mert elfogynak a szakemberek, akik átadhatnák a tapasztalataikat. Főiskolai szintű képzés kellene, és hogy legyen valódi gazdája a nagy múltú magyar hajósoktatásnak – mondja az egyetlen magyar képzőhely igazgatója.
Hahó, a tenger! – óceánokra, a világ bejárására vágynak sokan, ezért jelentkeznek az egyetlen magyar hajósiskolába. Egyre többen vannak. Ha végeznek, azonnal el tudnak helyezkedni, és jóval többet kereshetnek, mint a legtöbb magyar pályakezdő. Kérdés, meddig lesz ennyire könnyű dolguk a munkaerőpiacon. Nem a kereslet csökkenése, inkább a képzés színvonalának esetleges romlása okozhat majd problémát.
1914-ben Magyarország több mint 500 kereskedelmi hajóval rendelkezett, amelyeknek többsége az 1920-as trianoni szerződés rendelkezései következtében az utódállamokra szállt. Fiume elvesztésével Magyarországnak nem maradt tengeri kikötője. A tengerhajózás ennek ellenére az I. világháború után korlátozott méretekben újraindult. A tengertől 1647 km-re fekvő Budapestet a csepeli kikötő kapcsolta be a tengeri forgalomba, majd a harmincas években megkezdődött a Duna-tengerjáró hajók építése is. A nyolcvanas évek elején 21 tengeri hajóból állt a Mahart-flotta, az utolsók 2004-ig közlekedtek magyar lobogó alatt. Forrás: Wikipédia
A saját tenger elvesztése után továbbra is tengerészkedő, a múlt században sok saját tengeri hajót is közlekedtető, magas szintű képzést fenntartó Magyarországon hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet a hajósoktatás – mondta a hirado.hu-nak Árkyné Tóth Mária, a Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója.
Jelenleg hajózási technikusi képzés folyik, a középiskolai hajós képzés szeptembertől indul, a főiskolai hajózási tanszék azonban Győrben sok éve megszűnt, miközben a hajósoknak egyre magasabb szintű ismereteket kellene elsajátítaniuk a technika folyamatos megújulása miatt.
A magyar végzősök megfelelő diploma híján már ma sem tudnak magasabb, vezető állásokat betölteni, és félő, hogy ha nem változnak az oktatás jelenlegi feltételei, akkor nemsokára már az egyéb munkák megszerzése is gondot jelenthet számukra.
Zoom
Budapest, 2012. április 13. Bauer József nyugalmazott tengerészkapitány a Titanic makettjét figyeli a Magyar Posta Zrt. Titanic alkalmi bélyegblokkjának ünnepélyes kibocsátásán az Újpesti Hadikikötőben (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Vén tengeri medvék mentik meg a helyzetet
Ma még nem ez a helyzet, de az már jelenleg is problémát okoz, hogy nagy tudású, komoly hajózási tapasztalattal bíró szakembereket vonjanak be az oktatásba. Ennek fő oka, hogy nem tudnak nekik elég csábító fizetést, illetve óradíjat ajánlani.
A helyzetet azok a hajósok és tengerészek mentik meg, akik hobbiból, elkötelezettségből, nosztalgiából vállalják, hogy besegítenek az oktatásba. Többségük annak idején elvégezte a Hajózási Szakközépiskolát és a főiskolai hajózási szakot, de utánpótlásuk nincs. Így baj lesz a képzéssel.
Adományok nélkül nehezen menne
Az igazgató hozzátette, más szakmákhoz képest az oktatás ráadásul rendkívül költséges, például a Hunnia nevű tanhajó költségei miatt. Ezt jóval drágább üzemeltetni, mint egy tanműhelyt, sokba kerül az üzemanyag, a kikötői díj, a javítás, a karbantartás.
Ahhoz, hogy a kiadásokat fedezni tudják, valamint szakmai munkájuk színvonalát tartani tudják, rendszeresen fordulnak hajózási cégekhez adományokért.
A magas szintű hajósoktatás biztosítása mindenképp megéri az országnak – mondta Árkyné Tóth Mária. Mint hangsúlyozta, a végzősök többsége Magyarországon, illetve a Dunán dolgozik. Vannak, akik külföldi cégeknél találnak munkát – a magyar kezdő béreknél jóval magasabb fizetésért –, de jellemzően ők is Budapesten szállnak hajóra, és ide térnek vissza.
(Híradó)