A Saul fia alkotói valószínűleg nem tudják, kicsoda A. Zsolt. Pedig a név ott szerepel a film stáblistáján a "Katonák” menüpont alatt. A. Zsolt (mozgalmi nevén: Kalóz) a Becsület napja rendezvény ötletgazdája és a Kitörés emléktúrák elindítója. Továbbá a ’90-es évek elején alakult – gyakran lenácizott és -szkinhedezett – Magyar Érdek Pártja egykori alelnöke "a nemzeti szellemű ifjúság” képviseletében. 2002 februárjában Dobokay Gábor vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal korabeli főigazgatója még börtönbe is küldte volna A. Zsoltot és testvérét, de nem sikerült neki. Kalóz mostanában hadisírkutatóként tart előadásokat – például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében.

Adódik a kérdés: hogy került A. Zsolt a Saul fia-stábba? A válaszért a lap felhívta a legilletékesebbet.

"A Hadtörténelmi Kulturális Egyesület, melynek én is tagja vagyok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közvetítésével vett részt a filmben statisztaként. A múzeum többször hívta hagyományőrző egyesületünket különféle harci bemutatókra, innen a kapcsolat" – mondja A. Zsolt.

Gondolta volna néhány éve, hogy egyszer majd egy holokausztfilmhez adja a nevét? – kérdezte tőle a lap. "Nagyon szeretem a történelmet, úgyhogy vállaltam a feladatot" – nyilatkozta "Kalóz" a Válasz.hu-nak.

Arról már sajnos nem faggatták, mi köze a Saul fiának a történelemhez, mint ahogy arról sem, hogy aki második világháborús hőseinkről szokott megemlékezni, az miért vállal szerepet olyan filmben, melynek emlékük hazug bemocskolása a célja.