Túszdráma zajlott le keddre virradó éjszaka a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen. Végh József kriminálpszichológus, egykori túsztárgyaló az M1-en beszélt arról, hogyan zajlanak az olyan tárgyalások, amelyek tétjét emberi életek jelentik.
- A túsztárgyalások során soha nem a túsztárgyaló, hanem mindig a helyi válságkezelő parancsnok hozza meg a végső döntéseket. Amerikai vélemény szerint minden egyes életben maradt túsz eredménynek számít, vagyis potenciálisan minden túszt halottnak kell tekinteni egy ilyen helyzetben – magyarázta Végh József.
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy milyen az elkövető identitástudata – folytatta. Franciaországban egy feltehetően bátortalan, demonstráló öngyilkos volt az támadó. Meg akarta mutatni a világnak, hogy, még ha csak virtuálisan is, de ideológiailag tartozik egy szervezethez, az Iszlám Államhoz.
A küldetése az volt, hogy az ideológiáját mások is megismerjék, és hogy félelmet keltsen. A végén pedig meg kellett halnia, méghozzá úgy, hogy a hatóság végezte ki. Elképzelhető, hogy ezért szándékosan olyan mozdulatot tett, amiért le kellett lőni – fejtette ki a korábbi túsztárgyaló.
Meg kellett volna támadni a merénylőt
Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna tenniük a túszoknak az orlandói buzibárban történt mészárlás során, Végh József azt mondta: mivel a túszok nem kaptak kiképzést azzal kapcsolatban, hogy miként viselkedjenek egy ilyen szituációban, vagy arról, hogy milyen típusú elkövetők léteznek, így „nagyon nehéz megúszni egy ilyen helyzetet”.
Szerinte a legésszerűbb megoldás az lett volna, ha néhány ember összefog, és megtámadja a támadót. Lehet, hogy megsebesültek volna, viszont a többieknek nem esett volna baja. Ehhez persze tudniuk kellett volna az is, hogy az elkövetőnek milyen szándékai vannak. Márpedig Omar Mateennak az volt elhatározása, hogy végigvigye a tettét, és minél több emberrel végezzen – húzta alá.
(Híradó nyomán)
Kapcsolódó:
