Több helyszínről kerültek már elő olyan leletek, amik a neandervölgyiek kannibalizmusát sejtették, de az Alpoktól északra ezt most sikerült először bizonyítani.
A belgiumi Goyet-barlangban nemzetközi régészcsoport azonosított és elemzett nagy mennyiségű neandervölgyi csontmaradványt, melyeken lyukakat, vágásnyomokat, rovátkákat találtak.
A laborkísérleteket a németországi tübingeni Senckenberg központban végezték Hervé Bocherens professzor vezetésével
Az amerikai, brit és francia szakemberek szerint a 40-45 ezer éves csontok sérüléseit nem ragadozó állatok vagy balesetek okozták, hanem szabályszerű feldolgozásból erednek.
A barlangban talált rénszarvasmaradványokkal bántak hasonlóan; megnyúzták, feldarabolták és még a velőt is kivették a csontokból.
„Mindez kannibalizmusra vall, de azt képtelenség megmondani, hogy rituális tettek nyomaira bukkantunk, vagy egyszerűen táplálékszerzésről volt szó” – mondta el Hervé Bocherens.
A megvizsgált 99 csonttöredékből 4 darabot (három sípcsont és egy combcsont-maradványt) bizonyíthatóan szerszámként is használtak; kőeszközöket formáltak, élesítettek velük.
Tíz neandervölgyi mitokondriális DNS-ét is analizálták.
Ez alátámasztotta a korábbi eredményeket, melyek szerint 30 ezer évvel ezelőtti kihalásuk idején a neandervölgyiek már csekély genetikai változatosságot mutattak, belterjes közösségekben éltek.
Míg a Goyet-barlangban a halottak elfogyasztására utaló jeleket találtak, más, közeli helyszínek feltárásából az derült ki, hogy nagy tisztelettel bántak a halottaikkal.
A kutatók szerint mindez arra vall, hogy a neandervölgyiek közösségei nem álltak szoros kapcsolatban egymással, az egyes csoportok szokásai, szemlélete alapvetően eltért egymástól.
(MTI)
